A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy majdnem tízmilliárd norvég koronás (397 milliárd forintos) rezsitámogatási alapot hoz létre a Statnett norvég állami áramszolgáltató bevételéből, hogy megakadályozza a növekvő villanyáramdíjak miatt a háztartások és vállalatok áramköltségeinek emelkedését.
Az elektromos áram díja rekordmagasságokba emelkedett Dél-Norvégiában 2022-ben a szárnyaló európai földgázárak és elektromosáram-díjak, valamint a száraz, aszályos év miatt, amely elapasztotta a tározók vízszintjét a vízenergiára épülő délnorvég térségben.
A magas áramdíjak nehéz helyzetbe hozták a helyi villamos hálózatokat üzemeltető cégeket is, amelyek piaci áron kénytelenek beszerezni az üzemeltetés során természetes módon kieső árammennyiséget, és arra figyelmeztettek: a fogyasztókra kell hárítaniuk a szolgáltatási díjak emelkedéséből fakadó többletköltséget.
A norvég kormány bejelentette: az országos, távolsági hálózatot és a határokon átnyúló vezetékeket üzemeltető Statnett különleges bevételét csoportosítja át, hogy fedezni tudja a kieső árammennyiség megvásárlása miatti pluszköltségeket.
Oslo reményei szerint ez akár háromezer norvég korona éves megtakarítást is jelenthet az átlagos norvég háztartásnak.
A norvég állam már december óta támogatja a háztartások elektromosáram-fogyasztását, mostantól pedig bizonyos szint felett az áramfogyasztási költségek kilencven százalékát fedezi.
A mostani támogatási rendszer legalább 2023 márciusáig marad érvényben, és az utolsó becslések szerint 34,8 milliárd norvég koronába (1382 milliárd forintba) fog kerülni a norvég államnak.
A Statnett augusztusban bejelentette, hogy 2023 végéig elengedi a hálózati díj megfizetését fogyasztóinak, amelyek többnyire nagy iparvállalatok és helyi hálózatokat üzemeltető cégek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)
