Átadták az Európai Unió egyik legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását

Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását adták át ma Mezőhegyesen, aminek köszönhetően egy időben 4000 hektár vált öntözhetővé, a locsoláshoz használt vizet a Marosból biztosítják. A beruházás értéke 10,6 milliárd forint, amiből az állami támogatás 8,8 milliárdot tett ki – olvasható a VG.hu cikkében.

A klímaváltozás elfogadása mellett sok korábbi gyakorlatot is fel kell számolni – világított rá. Mint mondta, az elmúlt időszakban a klímaváltozás mellett jó néhány példa szolgált arra, hogy a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban, a gyors és megfelelő alkalmazkodás pedig azért is különösen fontos, mert számíthatunk arra, hogy ha lekerülnek rólunk a mostani terhek, akkor a korábbiaknál is jobb tempóban tudunk haladni; a megszerzett tudás pedig velünk marad, és remélhetőleg a későbbiekben is hasznunkra lesz.

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda, a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul.  Ha ezt az összeget – 50 százalékos uniós támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető.

A mezőhegyesi ménesbirtok lehet a magyar agrárium zászlóshajója – mondta egy korábbi háttérbeszélgetésen Lázár János, a ménesbirtok fejlesztéséért felelős kormánybiztos, korábbi kancelláriaminiszter. A 2030-ig terjedő gazdaságfejlesztési időszakban sokkal nagyobb hangsúlyt kaphat a vidékfejlesztés, mint az elmúlt évtizedekben bármikor – jelentette ki annak kapcsán, hogy október 28-án bejegyezték a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, amely az állami társaság fölött gyakorolja a tulajdonosi jogokat a jövőben.

A miniszter szerint ebben a szemléletformálónak is tekinthető tevékenységben kulcsszerepe van az olyan beruházásoknak, mint amilyen Mezőhegyesen megvalósult. A növények vízigényét, a talaj nedvességtartalmát, a meteorológiai adatokat, az időjárási előrejelzéseket és a rendelkezésre álló vízmennyiséget figyelembe vevő precíziós technológiák alkalmazásával kialakított rendszer képes lesz meghatározni az öntözés idejét, mértékét, szükségességét. Manapság ugyanis nem elég növelnünk az öntözött területek nagyságát, mindezt a lehető leghatékonyabban kell megtennünk, hiszen a víz már ma is aranyat ér, és a dolgok afelé mennek, hogy később ez nem csak képletesen lesz igaz.

Az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését és a vízzel való észszerű és takarékos gazdálkodást célozza az a változtatás, amely a 2023-tól induló közös agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást. A tárca számításai szerint ez a módosítás százezer hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket. 

Nagy István emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében: létrejöttek az öntözési közösségek és több tíz milliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások. 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, azaz 85 ezer hektáron öntöztek. Az elmúlt öt év adatai alapján megállapítható, hogy az üzemre engedélyezett és a ténylegesen kiöntözött vízmennyiségek közötti különbség folyamatosan nő, aszályos években sem csökken jelentősebben. A kabinet célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.

Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

Több mint száznegyven öntözési közösség

A szakminiszter kitért arra is, hogy 2020. január 1-jével lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete. Ezek a jogszabályok az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépést jelentettek. Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozták ki a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét.

Jelenleg 142 elismert öntözési közösség létezik, amelyek több mint 63 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. A már elismert öntözési közösségeken kívül 18 közösség kérelmeit vizsgálják, és további 55 jelentette be megalakulási szándékát. Az öntözési közösségek leginkább az Alföldön és a Kisalföldön létesülnek, de van példa észak-magyarországi, dél- és közép-dunántúliakra is.

Jelentős öntözési beruházások

Még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére. A felhívás átfogóan biztosít fejlesztési forrást az öntözéshez kapcsolódó minden tevékenységhez. A kérelmek benyújtására a hosszabbítás miatt jövő június végéig van lehetőség. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként 753 termelő részesült 46 milliárd forint dotációban. A napokban pedig újabb 31 pályázatról született döntés, amely további 6,5 milliárd forint támogatást jelent. 2023 és 2027 között pedig a KAP stratégiai terv alapján az eddiginél is több, mintegy 70 milliárd forint jut az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Támogatják emellett az öntözési közösségek együttműködését is: itt is az év végéig van lehetőség a kérelmek benyújtására, és már 26 közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban.

Tekintettel a beruházások magas költségigényére, öntözési igazgatási szervként a Nemzeti Földügyi Központ a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében 2020-tól eddig kilenc harmadlagos mű rekonstrukcióját célzó, egyúttal mintaprojektnek is minősülő állami beruházás megvalósítását kezdte meg.

A főművek, illetve a vízellátást biztosító volt üzemi művek, azaz a harmadlagos művek fejlesztésével több tíz milliárd forintos nagyságrendben valósultak meg infrastrukturális beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban ötmillió köbméter maximális tározókapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet.

Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

Kiemelten fontos a digitalizáció

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság digitális mintagazdaságként, valamint mezőgazdasági 5G- és dróntesztpályaként is segíti a megfelelő innovációs környezet létrehozását, lehetővé téve a termelők számára ezeknek a technológiáknak a bemutatását. Az informatika térhódításának köszönhetően a mezőgazdaságban is megjelentek azok a fejlesztések, amelyek nemcsak a termelés optimalizálását és a megalapozott döntéshozatalt segítik elő, de látványos hatékonyságnövekedés is elérhető általuk. Az agrárium digitalizációja nagy jelentőségű a talajok termőképességének megőrzésében, a termelés során kijuttatott mesterséges anyagok általi környezetterhelés mérséklésében, illetve a termésbiztonság és nyomonkövethetőség növelésében. 

A most elkészült beruházás tehát minden szempontól példaértékű, és kiválóan bemutatja azt, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését szolgálja

– zárta beszédét Nagy István agrárminiszter.

A beruházás főbb számokban A beruházás során a régi rendszert lebontották, helyette egy teljesen új épült. Így az eddigi 2445 hektárról 5171-re nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, ehhez 81 gépet szereztek be. Az öntözőgépek teljes hossza 37 659 méter, ezek saját rádiófrekvenciás irányítási rendszerrel működnek. Az építési munkálatok 13 hónap alatt készültek el, amelynek a főbb számai a következők: 65 268 méter föld alatti nyomóvezeték, 4977 méter betonmedrű nyílárok, 4 nyomásközpont, 500 köbméter űrtartalmú hígtrágyakeverő és -tároló betongyűrű. A gépbeszerzés és építés 19 hónap alatt jött létre, ennek során az alábbi rendszereket építették ki: 9 lineár típusú öntözőberendezés, 31 Center Pivot, 39 Center Pivot Corner karral, 2 Center Pivot VRI-vel.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását adták át ma Mezőhegyesen (Fotó: Békés Megyei Hírlap/Bencsik Ádám)