Késésben a kolozsvári metró építése

Héthetes „jegelés” után folytatódhat Erdély első metrójának megvalósítási folyamata. A román kormány ugyanis elfogadta a kolozsvári metró megépítésének negyven százalékkal megnőtt költségvetésének finanszírozását. Kérdés viszont, hogy a késlekedés ellehetetleníti-e a forrásként kezelt háromszázmillió eurós uniós támogatás folyósítását.

Újraindulhat a kolozsvári metró közbeszerzési eljárása, miután a román kormány jóváhagyta a beruházás új műszaki-gazdasági paramétereit. Ennek legfontosabb eleme, hogy a munkálatok tervezett költségeit 2,77 milliárd euróra emelték – az eredeti becslések szerint kétmilliárd euróba került volna a metró megépítése. A közbeszerzést augusztus 22-én függesztette fel a kolozsvári önkormányzat, mivel három potenciális kivitelező is átiratban jelezte: a tavalyi költségvetésbe foglalt árak alapján megvalósíthatatlan a beruházás. Az okot elsősorban az építőanyagok meredek drágulásában jelölték meg, az érvelést valamennyi érdekelt elfogadta.

Az augusztusi dátum volt egyébként a kivitelezési ajánlatok határideje is, amely többszöri módosítás után költözött májusról a nyár végére. Az új határidő egyelőre ismeretlen, annyi biztos mindössze, hogy a közbeszerzési eljárás máris öt hónapos késésben van. Ideális esetben – ha 2022. november végéig befutnak az árajánlatok – 2023 júniusában győztest lehet hirdetni, majd kezdődhetne a tervezés.

Amint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Erdély első metrója Kolozsvár több mint negyvenezresre duzzadt alvóvárosát, Szászfenest és a szamosfalvi repteret köti majd össze, a teljes projekt pedig a Magyarnádas és Bonchida közötti 43 kilométeres szakaszon futó elővárosi vasutat is magába foglalja. A metró első szakasza hét és fél kilométeres lesz kilenc megállóval, a teljes vonal 21 kilométer hosszúságú, és 19 megállót számlál. Az első szakasz megépítését a kormány részben az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezi finanszírozni, erre a célra háromszázmillió ­eurót irányzott elő. Ahhoz azonban a munkálatokat 2026 augusztusáig be kellene fejezni. 

A megvalósíthatósági tanulmány a tervezésre és kivitelezésre négy évet irányoz elő, ami azt jelenti, hogy a beruházás máris kifutott a határidőből. A PNRR határidejének jelentős kitolására lenne szükség, az ügyben a román kormány tett is lépéseket, az Európai Bizottságnak azonban egyelőre semmilyen hivatalos válaszáról nem tudni.

Még 2019-ben egy román–olasz–francia konzorciumnak, az SWS Engineering Spa–Systra–Metrans Enginee­ringnek ítélték oda a hat és fél millió eurós megvalósíthatósági tanulmány elvégzését célzó megbízást, amelynek keretében a kolozsvári metróberuházás környezeti hatástanulmányát és stratégiai felmérését is el kell készítenie. 

A kolozsvári önkormányzat annak ellenére kezeli prioritásként a metrót, hogy az elővárosi vonatközlekedés megvalósítása műszakilag összehasonlíthatatlanul könnyebb lenne – és nagyságrendekkel kevesebbe is kerülne. A kolozsvári HÉV mellékvágányra állításában egy gyakorlati szempont is szerepet játszik: a majdani elővárosi vonatszerelvények a kincses várost Nagyváraddal összekötő vasúti pályát fogják használni. 

A sínek viszont metszik a Donát negyedet a Kerekdombbal és Kisbáccsal összekötő roppant forgalmas közutat. A kereszteződésben ma naponta több mint húsz alkalommal is sorompó okoz hatalmas torlódást. A vasúti felüljáró elkészítésének 20-25 millió euróra becsült költségvetését azonban a város büdzséje szempontjából elviselhetetlennek ítélték, a csődközeli állami vasúttársaság, a CFR hatáskörébe áttolt beruházás pedig várat magára.

Borítókép: Látkép a megyeszékhelyről (Fotó: MTI/Kiss Gábor)