A családok aktívak, az állam passzívabb volt

Tovább bővült a beruházások mértéke a harmadik negyedévben is. Az élénkülést a háztartások és a vállalkozások dinamikus aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés fejlesztései csökkentek.

Építkezés, építőipar, lakás, ingatlan, munkaerő, gazdaság, Fotó: Arpad Kurucz

– A beruházások a harmadik negyedévben kedvezően alakultak, a ma beérkezett adatok úgy éves, mint negyedéves összehasonlításban bővülést mutattak. A háztartások és a vállalkozások beruházási aktivitása növekedett, míg az államé csökkent. Az utóbbi a költségek lefaragásával és így az új beruházások elhalasztásával magyarázható, míg a háztartásoknál és a vállalkozásoknál a bővülést indokolhatják az energiahatékonysági beruházások, illetve az állami beruházásoknál felszabaduló építőipari kapacitás – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a friss beruházási adatokról.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a beruházások mértéke 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,7, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,9 százalékkal emelkedett.

Az élénkülést a háztartások, illetve a vállalkozások dinamikus aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés fejlesztései csökkentek. 

A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat.

A szezonálisan kiigazított fejlesztési volumenen belül az építési beruházások 4,5 százalékkal nőttek, míg a gép- és berendezés-beruházásoké 2 százalékkal csökkent.

A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – számottevően – 10 százalékkal gyarapodott, amiben jelentős szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései.

Ugyanakkor a beruházások 11 százalékát megvalósító költségvetési szerveknél a teljesítmény mintegy tizedével esett vissza. 

A nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét (30 százalék) képviselő feldolgozóipar fejlesztései a harmadik negyedévben nagymértékben (31 százalékkal) nőttek, így ez a terület jelentősen segítette a beruházások volumennövekedését.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 17 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban az együttesen kiemelkedő súlyú lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások nagyarányú növekedésének.

Regős Gábor is kiemelte, hogy a feldolgozóipar beruházási tevékenysége tovább növekedett, ami a magas beruházási ráta fenntartásával a nehéz gazdasági helyzetben is segítheti az ágazat talpon maradását, a kisebb mértékű gazdasági visszaesést. 

A feldolgozóipari vállalkozásoknak Magyarország tehát továbbra is versenyképes helyszín, ami több tényezőre vezethető vissza: a munkaerő olcsóbb, mint nyugaton, de minőségibb, mint keleten; fejlett az infrastruktúra, illetve az állam befektetésösztönző tevékenysége is sok beruházást vonz hazánkba.

– mondta.

– A versenyképesség szempontjából a következő időszakban ezek mellett az is meghatározó lesz, hogy az egyes országok közül ki milyen áron tud előállítani vagy beszerezni energiát. Ugyanakkor kedvezőtlen hír a mezőgazdasági beruházások csökkenése, amelyekre pedig az éghajlatváltozás miatt is nagy szükség lenne, illetve azért is, mert a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hazánk egyik fontos kitörési pontja lehetne – magyarázta a szakértő.

A harmadik negyedévben tehát a beruházási aktivitás pozitívan járulhatott hozzá a GDP alakulásához. Amennyiben a vállalati beruházások a jövőben is kedvezően alakulnak, illetve a hazánknak járó uniós források is megnyílnak, akkor a beruházási volumen továbbra is magas maradhat, ami a következő nehéz gazdasági időszakban kiemelkedő fontosságú.

 – Ugyanakkor az állami beruházások elhalasztása, a szigorodó kamatkörnyezet, a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet, illetve a beruházások megdrágulása lassíthatja az invesztíciókat. A beruházások megdrágulásának hatása már a harmadik negyedévben is éreztette hatását: míg az építési beruházások volumene 4,5 százalékkal nőtt, addig a gépbeszerzéseké kettő százalékkal csökkent. Ez utóbbinál pedig a forint gyengülése különösen is érezteti drágító hatását – tette hozzá Regős Gábor.

Borítókép: Illusztráció. (Fotó: Kurucz Árpád)