Örvendetes tény, hogy a magyar munkaerőpiac a legfrissebb adatok szerint is csúcson van, még nem látszanak a zsugorodásnak nyomai sem. Az utóbbi hónapokban is jóval több új munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt. Már négy hónapja több mint 4,7 millióan dolgozunk, köztük több mint 2,2 millió a nő, és idén szeptember végéig mind a három negyedévben a növekedés nagyobb részét a nők adták. A bővülés nemcsak az alkalmazottak körében volt jelentős, hanem az önfoglalkoztató vállalkozók is jóval többen vannak, mint akár 2010-ben vagy a járvány előtt, 2019-ben.
Szalai Piroska rámutatott: a legfrissebb adatok szerint 576 ezer önfoglalkoztató vállalkozó dolgozott hazánkban, köztük több mint 200 ezer nő. Az önfoglalkoztatók száma 2010-hez viszonyítva minden várakozáson felül, 27 százalékkal nőtt. Hazánkban 2010 óta 38 százalékkal emelkedett a női önfoglalkoztatók száma. Ez a növekedés Európában az egyik legnagyobb, a 27 ország átlagos bővülése mindössze három százalék, sőt a tagállamok harmadában csökkent a női vállalkozók száma.
A növekedés 2019-től volt igazán dinamikus, és legnagyobb részben az alkalmazott nélküli egyéni vállalkozók körében volt megfigyelhető. Hazánkban a növekedés ellenére is kisebb az önfoglalkoztatók aránya az összes foglalkoztatott között, mint az unió legtöbb országában. A legfrissebb adatok szerint nálunk a foglalkoztatottak közül 11,7 százalék, az unióban átlagosan pedig 13,2 százalék az önfoglalkoztatók aránya. A nőknél sokkal jobban megközelítjük az átlagot, ez esetben a magyar arány 9,5 százalék, míg az uniós átlag 9,8 százalék. Az átlagtól való elmaradásunk mindkét esetben abból adódik, hogy nálunk arányaiban kevesebb az egyéni vállalkozó, az alkalmazottal dolgozók aránya hazánkban is átlagos.
A kataszabályozás átalakítása miatt sem volt kimutatható a csökkenés szeptemberben, ami azt mutatja, hogy a valóban a vállalkozásukból élő önfoglalkoztatók a megváltozott adószabályok mellett is folytatják a vállalkozásukat. Valószínű, hogy a korábban katázó vállalkozók nagy részének volt más alkalmazotti jogviszonya is, azaz másodállású vállalkozók, nem valódi önfoglalkoztatók voltak. Emellett a munkájukat feladó önfoglalkoztatók számánál többen indíthattak vállalkozást szeptemberben is. A magyar vállalkozók szakképzettsége az egyik legmagasabb az unióban, alig van érettségi nélküli közöttük.
A legfeljebb alapfokú végzettségű nők aránya – holtversenyben Csehországgal - nálunk a legkisebb, mindössze három százalék. A középfokú végzettségűeké pedig a hatodik legmagasabb egész Európában – Horvátország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia után.
A munkaerőpiaci szakértő kiemelte: egy 2017-es uniós felmérés szerint a hazai női önfoglalkoztatók 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért indították el a vállalkozásukat, mert megfelelő lehetőséget látnak benne. Ez a negyedik legnagyobb arány Bulgária, Olaszország és Málta után. Más országokban jóval nagyobb azoknak az aránya, akik jobb híján rákényszerültek a vállalkozásindításra. Nálunk meglepően kevesen vannak azok, akik azért indítottak vállalkozást, mert nem találtak alkalmazottként munkát. Ez megcáfolja azt a sokat hangoztatott téves gondolatot, hogy a magyarok kényszerből vállalkoznának, 2017 óta ráadásul egyre komolyabb munkaerőhiány jellemzi a munkaerőpiacot. Aki nálunk korábban kényszerből vállalkozott, az már találhatott magának kisebb kockázattal járó alkalmazotti állást.
Szalai Piroska szerint hazánkban az utóbbi években kimondottan magas azoknak az aránya, akik nagy növekedési potenciállal bíró szervezetekben dolgoznak. Ezek azok a vállalkozások, ahol évente tíz százalék feletti a létszámbővülés. A high-tech szférában, azaz a csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozók aránya nálunk a negyedik legmagasabb egész Európában. Ez igaz a nők esetében is, mindössze Írország, Szlovénia és Észtország jár előttünk.
Figyelemre méltó tény, hogy a magyar startup vállalkozások társalapítói között a KSH szerint a nők aránya 2021-ben 23,7 százalék volt, míg az unió átlaga 15 százalék körül szokott lenni. Korábbi uniós elemzések szerint e területen Lengyelország után a második helyen álltunk. Nálunk a társalapítók kétharmadának van felsőfokú végzettsége és közel háromnegyedük 45 év alatti.
Magyarországon már elmondhatjuk, hogy a nők esetében is erős a vállalkozói szféra, nagyon sokat fehéredett a gazdaság az utóbbi évtizedben, ami nem kis részben a csökkenő adóknak és az egyszerűsödő, digitalizálódó adóadminisztrációnak is köszönhető. Számos nemzetközi elismerés is bizonyítja, hogy sokkal jobb a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a gazdasági környezet, mint 2010-ben volt – hangsúlyozta Szalai Piroska.
Például 2019-ben egy brit elemzőközpont azt állapította meg, hogy Európa harminc országának 80 városa közül Budapest volt a startupok számára a legjobb hely, ahol a legkedvezőbb volt vállalkozást indítani, mert megfizethetőbb volt a többi metropoliszhoz viszonyítva, jó az infrastruktúra és kiváló a magyar munkaerő a leginnovatívabb kkv-k számára is. A járvány hatására nem romlottak ezek a paraméterek, gyorsan visszapattantunk – emelte ki a munkapiaci szakértő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)
