Nem kirívó, hanem kifejezetten átlagos a magyar autópálya-koncesszió 35 éves időtartama, így az a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban áll – ez a megállapítás vonható le az európai és a nemzetközi autópálya koncessziós szerződések összevetéséből.
Ahogy arról lapunk többször is írt, az idén májusban vált ismertté, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2057-ig.
A győztes koncesszortól a kiíró elvárja, hogy 2032-ig 317 kilométer új utat építsen meg, de szintén az első tíz évben 265 kilométer hosszan sávbővítést is előírtak. Emellett a nyertes feladata mintegy 1600 kilométer úthálózat karbantartása és üzemeltetése is.
Az egyáltalán nem véletlen, hogy a nemzetközi porondon a minimum három évtizedre kalkulált megállapodások a jellemzők. A koncessziós eljárások lebonyolítását ugyanis részletes uniós és hazai szabályok, illetve irányelvek határozzák meg. A koncessziós szerződésekről szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv ugyan kimondja, hogy a piaci verseny tényleges biztosítása és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell, azonban kiemeli, hogy az öt évnél hosszabb időtartamú koncesszió indokolt lehet olyan esetben, amikor a hosszabb időtartam elengedhetetlen ahhoz, hogy a koncessziós jogosult számára lehetővé váljon a befektetéseinek a megtérülése, valamint hogy a befektetett tőke hozamot termeljen.
Az észszerűen várható hozam a nyugat-európai autópálya koncessziós projektek alapján átlagosan 10-12 százalék közötti tartományba eshet – közölte a Vg.hu.
A koncessziós irányelvvel összhangban a magyar közbeszerzési törvény (kbt) is rögzíti, hogy építési vagy szolgáltatási koncesszió csak határozott időtartamra köthető, amely legfeljebb harmincöt év lehet úgy, hogy nem haladhatja meg a megtérülési periódust, valamint az ésszerű hozam megtermeléséhez szükséges időtartam hosszát. Ezen felül az is lényegi pont, hogy a kbt szerint a koncesszió fogalmi eleme, hogy a hasznosításhoz kapcsolódó működési kockázatot a jogosult viseli.
Ennyibe kerülhet a koncesszió
A rád és a ráaszd egy évre és egy kilométerre vetítve nettó 96,2 millió forint, de ez indexálható. A Világgazdaság által ismert pénzügyi modell alapján készült magas szintű becslés szerint az opcionális utakat nem tartalmazó alaphálózat esetén a teljes 35 éves időszak alatt a magyar állam hozzávetőlegesen 10800-12000 milliárd forint nettó rádot fizetne a koncessziós társaságnak.
Ugyanez az opcionális útszakaszokat is tartalmazó úthálózat esetén 12 600–13 700 milliárd forint.
Érdemes megjegyezni, hogy az opciós mennyiség bekapcsolása a várható költségek mellett növeli az útszakaszokhoz kapcsolódó állami bevételeket is. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az prognosztizálható, hogy a magyar állam 2057-ig hozzávetőlegesen nettó 14800 milliárd forint útdíjbevételt realizálhat.
Amennyiben ezt a kérdést csak az alaphálózatra vetítve vizsgáljuk, úgy 12 700 milliárd forintnyi útdíjbevétel várható ezen az időtávon. Ebből pedig az következik, hogy a becsült állami útdíjbevételek minden évben (kivéve talán a koncesszió 12–13. évét) fedezik a rádkifizetéseket, összességében pedig a 35 év alatt beérkező útdíjbevételek messze meghaladják majd az ugyanennyi idő alatt keletkező rádot – olvasható a Vg.hu-n megjelent írásban.
A teljes, eredeti cikk Autópálya-koncesszió: kiderült, miért 35 évre szervezte ki a kormány a gyorsforgalmi úthálózatot és az is, hogy mennyiért címen a VG oldalán érhető el.
Borítókép: illusztráció (Fotó: VG/Karnok Csaba)
