A Magyarország és Románia közötti gazdasági és infrastrukturális típusú együttműködésben jelentős tartalékok vannak, a magyar fél terve pedig az, hogy kiaknázzák ezeket a tartalékokat, összegezte csütörtöki bukaresti tárgyalásai lényegét Lázár János. Az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel, valamint a román szakmai partnerekkel – Cseke Attila fejlesztési és Sorin Grindeanu közlekedési miniszterrel – folytatott megbeszélések után a magyar tárcavezető kiemelte az autópálya-hálózatok összekötésének ügyére vonatkozó közös elhatározást.
Minél több határátkelő megnyitására is szükség van, meg kell teremteni a határ menti gazdasági együttműködés feltételeit még akkor is, ha Románia schengeni csatlakozása napirenden van, és azt Magyarország teljes mellszélességgel támogatja.
Bukaresti megbeszélései után a magyar építési és beruházási miniszter pénteken Sepsiszentgyörgyön vette számba a már elkezdett, de legalább a tervezés fázisában lévő, azokhoz költségvetési összegeket is rendelő magyar állami finanszírozású háromszéki beruházások állapotát.
Az egyházi alapítású Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusának megépítése elengedhetetlen és halaszthatatlan feladat, ugyanakkor eleget kívánunk tenni a város szívébe tervezett kulturális központ felépítésére tett ígéretünknek is – mondta Lázár János.
Nekem alapvetően az a dolgom, hogy a folyamatban lévő beruházásokat konszolidáljam, és ebben a minőségemben megerősíthetem: befejezetlen beruházást, torzót sehol nem hagyunk.
A Magyar Nemzet kérdésére a miniszter elmondta, hogy a Pro Economica Alapítvány révén zajló erdélyi gazdaságélénkítő programok szükségszerű felülvizsgálata következik a magyar költségvetési források beszűkülésének következtében.
– A program keretében született eddigi döntéseket meg kell finanszírozni, 2023-ban pedig az RMDSZ szempontjait és prioritásait figyelembe véve kell továbblépni. A gazdaságfejlesztési tevékenységünket ugyanakkor minden részletében egyeztetnünk kell a fogadó ország illetéseivel is, ahogy az a szerbiai programjaink esetében is történt. Meggyőződésem, hogy a magyar adóforintok jó helyre kerülnek, hiszen egyszerre építik a magyar identitást és gyarapítják Románia gazdaságát. Minden lehetőséget ki fogunk meríteni, amit a tőke, a munkavállalók, a piacok és áruk szabad áramlása terén támogatnak az uniós elvek – magyarázta.
Az egyetemfejlesztési program keretében a kollégiumi és oktatási felületek, azaz a campus létrehozására szánt összegek, tízmilliárd forint már helyben van. A kivitelezési tervek jövő márciusra készülnek el, azok alapján kiderül, hogy elegendő-e ez az összeg a beruházás befejezésére.
– Ha nem, akkor képesek és készek vagyunk kiegészíteni az erre szánt költségvetést – szögezte le Lázár János. – A kulturális negyed felépítése harmincmilliárd forint körüli összegnyi támogatást feltételez, a kivitelezésnek 2024–2026 között kell megtörténnie. Nem gondolkodunk finanszírozási plafonokban, alapvetően jó projekteket akarunk megvalósítani. Ugyanakkor az általunk létrehozott és működtetett intézmények a továbbiakban is számíthatnak a magyar állam támogatására, és ha az inflációs helyzet megköveteli, azok növelésére is készek vagyunk – ismertette.
A miniszter hangsúlyozta a Brassó mellett épülő repülőtér fontosságát, amely felértékeli a háromszéki főváros határában létesült ipari parkot is, hiszen egy félórányi autóútra lévő légikikötő nemcsak a magyar befektetők számára nyit új és vonzó perspektívákat.
Borítókép: Lázás János építési és beruházási miniszter és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere (Forrás: Facebook)
