Ahogy 2010 óta minden évben, úgy tavaly is többször eltemették a magyar gazdaságot a kormánnyal kritikus közgazdászok. A Világgazdaság összeállítást készített a borús baloldali jóslatokból, amelyeket ezúttal sem igazolt a valóság.
„Zsugorodás mindenhol, minden szektorban, sehol egy ellensúly. A gyengülő forint pedig még rátesz egy lapáttal az inflációs nyomásra. Ez a tökéletes vihar: gazdasági összeomlás félelmetesen magas inflációval” – írta augusztus 29-i blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektetési szakember. Mindezt annak kapcsán fogalmazta meg, hogy augusztusban az európai gázárak megduplázódtak, míg a nyár folyamán összességében megnégyszereződtek. Jelezte: „ha a gázárak itt maradnak, akkor szinte biztos, hogy további lakossági energiaár-emelések lesznek”.
Csaba László sem finomkodott a HVG-nek adott július 20-i interjúban. A közgazdász azt mondta, hogy „az őszi-téli számlák kézhezvétele sokkterápiával fog fölérni”.Szerinte a „a hatás pusztító lesz, különösen a középrétegre, akik a kutatások szerint nagy arányban szavaztak a Fideszre.”
A fentiekhez képest kiderült: csak kevesen lépték túl a lakossági fogyasztók közül a rezsicsökkentett keretet.
Az augusztustól november végéig kibocsátott áramszámlák 66 százaléka és a gázszámlák 78 százaléka nem tartalmazott lakossági piaci áron elszámolt energiát – ismertette december 30-án az MVM Next. Azokat sem rendítette meg a piaci ár fizetése, akik kicsúsztak a kedvezményes sávból. Az a mindössze 4,5 százaléknyi áramfogyasztó, akiknél a legkisebb túllépés jelentkezett, csak egy–öt százalékban használt a rezsicsökkentett sáv feletti mennyiséget.
