Már 2021 is rosszul sikerült a nyugdíjpénztáraknak, 2022 azonban még feketébb lett. A legkevésbé kockázatosak kivételével ugyanis jóformán minden portfólió mínuszban zárt, miután tavaly mind az államkötvények, mind a tőzsdei részvények árfolyama esett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető árfolyamadatok szerint az OTP kockázatkerülő alapja teljesített a legjobban több mint 8 százalékot hozammal, a nyomában a második helyen a Honvéd pénzpiaci alapja áll, szintén valamivel 8 százalék fölötti teljesítményével. Ez is messze van azonban a reálhozamtól, hiszen a tavalyi átlagos infláció 15 százalék körül alakulhatott, vagyis az egyéni számlákon lévő pénz értéke csökkent – derül ki a Bank360.hu számításaiból.
Tetemes bukás az önkénteseknél
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak idén szeptember végéig 187,33 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el, ami történelmi rekord.
Azóta valamelyest ugyan korrigált a piac, de a bukás így is tetemes. A többi alacsony kockázatú – legalább 75 százalékban állampapírokat vagy bankbetéteket tartó – portfólió rosszabbul zárta az évet. Voltak olyan alapok, amelyek árfolyama 8 százaléknál is többet esett, sőt a Honvéd nyugdíjpénztár klasszikus alapja 10 százalékosnál is nagyobb mínuszban zárt.
A szakportál magyarázata szerint a legtöbb pénztártag ráadásul nem is alacsony kockázatú, hanem úgynevezett kiegyensúlyozott portfólióban tartja a megtakarítását. A közepes kockázatú, részvényeket 25–40 százalékos arányban tartó alapokba kerül ugyanis minden olyan pénztártag, aki nem választ külön portfóliót. Ezek közül tavaly a Pannónia alapja vitte el a prímet mínusz 3,59 százalékos hozammal. Pozitív hozam ebben a kategóriában nem volt, akadt azonban több olyan nyugdíjalap, amelyiknek a vesztesége a tíz százalékot meghaladta, köztük például az Aegon vagy az Allianz – sorolja a Bank360.hu.
Hosszú távon nagy javulás is lehet
A tavalyi gyászos teljesítmény azonban nem jelenti azt, hogy a pénztárak hosszú távon is rosszul teljesítenek majd.
A rendszeres kis összegű nyugdíjpénztári befizetések is csökkentik az árfolyamok változásából eredő kockázatokat a változékonyabb időszakokban. A tagoknak ezért a nyugdíjpénztári megtakarításaikra a céljuknak megfelelően (nyugdíjkiegészítés) érdemes hosszú távú megtakarításként tekinteni, és havi rendszeres befizetésekkel ellensúlyozni a hozamok kilengéseit.
A pénztáraknak nem csak a tagok elégedetlensége miatt fájhat a rossz hozam. Az intézmények fő bevételi forrása, amelyből a kiadásaikat fedezik, a tagdíjakból elvont működési díj. Csakhogy a pénztártagok hozzávetőleg fele nem fizet tagdíjat, a rájuk eső működési költséget a pénztárak elvileg levonhatják a pozitív hozamból. Ha nincs pozitív hozam, akkor viszont ez a kapu bezárul. Tavaly még 1,24 milliárd forint volt az innen származó forrásuk, az idén kilenc hónap alatt mindössze 32 millió forintot tudtak így levonni a számlákról. A szektor működési vesztesége ezért szeptember végén már megközelítette az egymilliárd forintot.
Kiürülnek a magánkasszák
A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma alig éri már el az 52 ezret. Ezeknél az intézményeknél a növekedési portfóliók a legnagyobbak, amelyek kivétel nélkül mínuszban zárták a tavalyi évet, 7,46-8,92 százalékos lett a veszteségük – írja a Bank360.hu.
Jellemzően még ennél is nagyobb a mínusz a kiegyensúlyozott alapoknál az állampapírpiac esése miatt, a Szövetség portfóliójának vesztesége például megközelítette a 10 százalékot. A klasszikus alapok között voltak azonban olyanok, amelyek nyereséggel zárták az évet, a Szövetség alapja csaknem 9 százalékot emelkedett.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak ez azért fontos, mert ha visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, akkor ezt az összeget még mindig felvehetik a jogszabályok szerint. Csakhogy az elmúlt két évben az emelkedő infláció és a csökkenő árfolyamok miatt sokaknál ez az összeg teljesen elolvadt.
Borítókép: illusztráció (Fotó: 123rf)
