A válságállóság és a válságkezelés tesztje lesz az idei év

Az idei esztendő a válságállóság és a válságkezelés tesztje lesz, hiszen a folyamatosan jelentkező kihívásokra időben és hatásosan kell reagálni, ehhez pedig szükség van az ágazat minden szereplőjének tudására, akaratára és közös munkájára – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kedden Kecskeméten.

Budapest, 2023. március 7. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára napirend elõtti felszólalásra válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2023. március 7-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Farkas Sándor a Portfólió Agrárium 2023 konferencián elmondta: a magyar kormány tisztában van azzal a számos kihívással és váratlan nehézséggel, amely a mezőgazdaság szinte minden egyes ágazatát sújtotta az elmúlt időszakban. A finanszírozási helyzet javítása érdekében tett intézkedéseknek és az ágazat pénzügyi erősödésének is köszönhetően azonban a mezőgazdaság a tavalyi tragikus év után is talpon tudott maradni – állapította meg az álamtitkár.

Az Agrárminisztérium jövőképe az, hogy a gazdálkodás egy hosszú távon is jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás, sőt hivatás lehessen – emelte ki.

Legyen minden gazdálkodó számára elérhető és megvalósítható, hogy a természeti erőforrások fenntartható használatával életképes vállalkozást alakítson ki

 – tette hozzá.

Farkas Sándor szerint „a jövőkép nem légvárépítés”, hanem egy, az elmúlt évtizedben növekedési pályára állt ágazatra alapozott cél. Hangsúlyozta: a számos intézkedésnek és támogatásnak köszönhetően a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős fejlődésen ment keresztül, hatékonysága és eredményessége jelentősen javult.

A mezőgazdasági beruházások látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez. A gazdálkodók 2021-ben 542 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 70 százalékkal többet, mint 2010-ben. A fejlesztési hullám 2022 első fél évében is folytatódott, a mezőgazdasági beruházások volumene 23 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Ezek hatására érdemben növekedett a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége – sorolta.

Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt két évben tízezernél több mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás fejlesztéseihez kapcsolódóan több mint 1200 milliárd forint támogatást hagytak jóvá. A következő években pedig még 1500 milliárd forint áll rendelkezésre a hasonló fejlesztések megvalósítására – tette hozzá.

Minden nehézség ellenére a Vidékfejlesztési program kifizetéseinek összege 2022-ben meghaladta a 400 milliárd forintot, ezzel tavaly rekord nagyságú összeg került a gazdálkodókhoz.

Az idei évre pedig 750 milliárd forint van hasonló célokra a 2023. évi nemzeti költségvetésben rögzítve. Farkas Sándor szerint jól látható, hogy komoly lehetőségek vannak ebben az ágazatban. Az agrárvállalkozásoknak versenyképességük érdekében arra kell törekedni, hogy a számukra legoptimálisabb támogatási mixet alakítsák ki. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terv elfogadásával ugyanis több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig.

A meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére a kormány kiemelt célja, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelés hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, míg az agrár- és élelmiszerexport értéke 15 milliárd euróra emelkedjen – tette hozzá az államtitkár.

Borítókép: Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Soós Lajos)