– Az európai gabonapiaci helyzet miatt egyre többen kongatják a vészharangot. Hogyan jutottunk az élelmezési válság elkerülését célzó intézkedésektől a mostani helyzetig?
– Tavaly nyáron az orosz–ukrán háború következtében az ukrán kikötőket lezárták, ami az egész világot érintő élelmezési válsággal fenyegetett. Az Európai Unió a szolidaritási folyosók felállításával az ukrán áru importját kívánta megkönnyíteni annak hagyományos célpiacaira, Afrika és Ázsia egyes régióiba. Az ukrán tengeri export részben újraindult, a szárazföldi folyosók működése viszont nem érte el eredeti célját. Az Ukrajnából érkező áru nem jutott el az eddigi vevőihez, hanem a szomszédos EU tagállamokban ragadva lényegében értékesíthetetlenné tette az itteni gabonát és olajos magvakat, jelentős károkat okozott a termelőknek, így a magyar gazdáknak is.
– A szolidaritási folyosók megnyitása óta mennyi gabona érkezett Ukrajnából hazánkba?
– Az összesített adatok alapján a teljes múlt évi ukrán gabona- és olajosnövény-import 2,5 millió tonna volt, amelyből 1,8 millió tonna volt a közvetlen, 0,7 millió tonna a közvetett behozatal. Csak hogy érzékeljük, mekkora ez a mennyiség és az okozott probléma: a korábbi években megszokott ukrán import évente 40-60 ezer tonna körül alakult.
– Mekkora az a mennyiség, amely ebből nálunk ragadt?
– Pontos számok nincsenek erre vonatkozóan, de nagyobb része minden bizonnyal az országban maradt, amit elsősorban az árak esésén keresztül érzünk. Az árinformációs rendszerünk adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 27 százalékkal, a takarmánybúzáé 37 százalékkal, míg a takarmánykukoricáé 23 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest.
– Milyen konkrét kár érte a hazai termelőket az ukrán gabonadömping miatt?
– A fenti áresések mértéke, de talán még inkább az értékesítési lehetőségek megszűnése jól mutatja, hogy a magyar gazdák óriási veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Ráadásul nem csak a szántóföldi növénytermesztők vannak bajban. A teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra a gabona mellett nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, ami kiszorítja hagyományos piacairól a magyar termékeket és a termelési költségek szintje alá süllyeszti az értékesítési árakat. De vissza a gabonához: az ukrán termények tartós jelenléte komoly problémákat okozhat Európa gabona- és olajosnövény-termelő országaiban.
A hazai raktárak egy részét az eladatlan 2022-es gabona és olajos mag foglalja el, s ha az idén nagy termésmennyiséget aratunk, az ukrán import pedig folytatódik, egyes régiókban raktárkapacitási problémák is felmerülhetnek. A jelzett kilátások alapján a probléma forrására koncentráló intézkedések hiányában az ukrán import miatti piaci feszültségek 2023-ban újra felmerülhetnek.
– Mi az oka annak, hogy az ukrán termelők ilyen alacsony áron kínálják a terményeket?
– Az ukrán mezőgazdaság szereplőinek jó része hatalmas gazdaságokban termel nagyon alacsony termelési költségekkel, ami köszönhető az Európai Unióban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatoknak is, ami szintén jelentősen csökkenti az önköltséget. Éppen ezért hazánkban szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek vetjük alá az ukrán gabonát. A vizsgálatok nemcsak a feldolgozatlan gabonaterményekre, hanem az ukrán eredetű búzalisztekre is kiterjedtek. A gyanúnk beigazolódott: a Nébih eddig több esetben talált mikotoxinnal szennyezett kukoricát, és ugyancsak több minta mutatott pozitív eredményt a GMO-vizsgálatot követően. Két esetben szójaszennyezettséget is találtak a hatóság szakemberei.