Életkortól is függ, hol és milyen típusú ingatlant választunk

A fiatal családosok majdnem fele kertes házban gondolkodik, viszont a negyvenes éveikben járók fizetik a legtöbb pénzt egy ingatlanért. A hetven fölöttieknél a panel a sláger, és csakis készpénzért vásárolnak – derült ki az Otthon Centrum összesítéséből.

Budaörs, 2019. október 1. Távoli felvétel az Odvas-hegyrõl és a város áruházi negyede mellett, a múlt század 70-es éveiben létesített lakótelep vasbeton-panel toronyházairól. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

„A korábbi pörgéshez viszonyítva most jóval lanyhább az ingatlanpiac, de továbbra is minden generáció jelen van és aktív, ugyanakkor a korosztályok közötti preferenciák élesen elkülönülnek egymástól” – összegezte Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője az idei első négy hónap adatait, amely vevőprofil alapján monitorozta a piaci szereplőket.

Településtípusonként eltérő az ingatlanvásárlók preferenciája. Ma már a lakótelep sem az egyformaságot jelenti 
Fotó: MTI/Róka László

Az ingatlanok országos átlagára az év első öt hónapjának értékesítései alapján 43,3 millió forint volt. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a legfiatalabb, 18–29 éves korosztály mindössze 33 millió forintért vásárolt, a második legkevesebbet költő korosztály a 60–69 éveseké, ők 41 milliós középértéken vásároltak ingatlant idén. A legtöbbet a 40–49 év közötti korosztály áldozta ingatlanra, átlagosan 46,4 millió forintot.

Nemcsak a vételárban, hanem a vásárolt ingatlan finanszírozásában is komoly eltérés mutatkozik a korosztályok között, s noha a hitelezés jelentősen visszaesett az év elejére, a generációs különbségek továbbra is megmaradtak. Egyáltalán nem meglepő módon a legnagyobb arányban a legfiatalabb generáció szorul hitelre, és ez a korosztály él leginkább az állami támogatások lehetőségével is. A készpénzes finanszírozást csak 52,6 százalékuk választotta, míg hitellel 24,2, állami támogatással 23,2 százalékuk élt idén. Az életkor emelkedésével jelentősen megnő a készpénzes vásárlók száma: a negyvenes korosztálynál ez 77,8, 70 év fölött pedig már 99 százalék.

Arányait tekintve családi házból, valamint lakásból van a legtöbb a piacon, míg panel és új építésű ingatlan sok településen nem is szerepel a kínálatban. Ennek ellenére érdekes minta rajzolódik ki: 50 éves életkorig a családi ház vezet, de ennek aránya folyamatosan csökken.

A családi ház aránya a legfiatalabb generációnál a legmagasabb (47,9 százalék), a legtöbb téglalakást viszont már a 50–60 év közöttiek vásárolják (45,3 százalék). A panel a 70 évesnél idősebbek között a legkedveltebb, míg az új építésű ingatlan a 30–40 év közöttieknél a sláger – emelte ki Soóki-Tóth Gábor a megvásárolt ingatlantípusokról szólva.

Településtípusonként is eltérő a generációk preferenciája. A legfiatalabbak a legnagyobb arányban a (nagyvárosokhoz közeli) községeket (19,3 százalék), majd Pest megyét (17,7 százalék) választják. A 30–40 év közöttieknél a fővárosi agglomeráció szintén második, ám az első helyen már a külső pesti kerületek állnak. Méghozzá több korcsoportban is: a 40–50 év közöttieknél (15,6 százalék) és a 60–70 éves korcsoportban (18,1 százalék). A nyugdíj előtt állók tekintélyes része (20 százalék) a belvárosban vásárol ingatlant, csakúgy, mint a 70 év felettiek, akik a belvárost és a budai kerületeket egyaránt preferálják.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Jászai Csaba)