Felértékelődtek a külső kerületek is az ingatlanpiacon

Az agglomerációhoz képest kisebb kompromisszumot jelent a külvárosi kerületekbe költözni, kisebb a népsűrűség és több a zöldfelület, ugyanakkor nem kell lemondani a főváros nyújtotta előnyökről sem. Változatos a lakásállomány és azonos összegből nagyobb alapterület vásárolható meg. A rozsdaövezetek hasznosításával együtt pedig a fejlesztések egyre kintebb tolódnak – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő.

Budapest, 2016. június 18. A BKK-BKV H7-es HÉV-vonalán (csepeli HÉV) közlekedõ MXA típusú szerelvény várakozik a fõváros XXI. kerületében a II. Rákóczi Ferenc utcában, a Karácsony Sándor utcai HÉV megállóban. A háttérben az 1980-84 között épült, 3000 köbméteres és 70 méter magas csepeli víztorony látható. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

Ha a rozsdaövezeteket – amelyek vagy a külvárosokban találhatók vagy körbenőtte őket a városszövet – is ide soroljuk, a fejlesztési irány egyértelműen a külsőbb kerületek felé tolódik a szakértő szerint, és ennek demográfiai vonzata is van. Az újépítésű lakások vásárlóinak személyében újabb, a kint élőknél tehetősebb rétegek jelennek meg, illetve akik otthonteremtő támogatások igénybevételével vásárolnak lakást, a fiatalabb generációt képviselik, s velük együtt az adott városrész lakossága frissül, fiatalodik.

Borítókép: A közlekedés fontos szempont a külső kerületek vonzerejének szemponjából (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)