Többségében jó adottságaik miatt mindig is a beruházók kedvelt célpontjai voltak a rozsdaövezetek, a beruházók számára az elsődleges lehetőség pedig az, hogy a már korábban megvásárolt ingatlan rozsdaövezeti minősítését kezdeményezik a Rozsdaövezeti Bizottságnál – válaszolták lapunk megkeresésére az OTP Ingatlanpont szakértői a barnaövezetek kapcsán.
Tapasztalataik szerint a Rozsdaövezeti Akcióterv inkább egy kiegészítő lehetőség, amivel élhetnek a beruházók. Úgy látják, elsősorban az értékesítés kapcsán beszélhetünk kivárásról vagy halasztásról, az újépítésű beruházások kivitelezése legfeljebb lassult. A főváros elhagyott iparterületiről külön dokumentum ad tájékoztatást, vidéken jellemzően a nagyobb iparvárosokban találhatóak ilyen területek. Eszerint – röviden – barnaövezetnek tekinthetők azok a területek, amelyekről elmondható, hogy erőteljes, legtöbbször negatív – hatással van rájuk saját, valamint a közvetlen környezetük korábbi hasznosítása, felhagyottak, vagy alulhasznosítottak, vélt vagy valós környezeti szennyezettséggel terheltek, részben vagy egészében fejlett városi térségben találhatóak, újra használatba vételük beavatkozást igényel. Írtunk is róla, a parlagon heverő egykori városszéli területek ma már sehogyan sem illeszkednek a városok szövetébe, a települések körbenőtték azokat. Az érvényes szabályozás értelmében pedig területi korlátozás nélkül lehet benyújtani javaslatokat a Rozsdaövezeti Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy egy ingatlan bekerüljön a vonatkozó akciótervbe. Ennek többek közt előnye, hogy kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősülő státuszt kap, az építési engedély megszerzése nem függ a helyi önkormányzattól és lényegesen gyorsabb, egyszerűbb az eljárásrend.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ennek kapcsán megjegyezte, marad azért beleszólása az önkormányzatnak, hiszen a területrendezésre vonatkoznak helyi előírások, amelyek többek között kitérnek a zöldfelületek meglétére és a beépíthetőség arányára is. A szakértő hozzátette, túl azon, hogy ideális esetben a rehabilitáció és az ingatlanfejlesztések kéz a kézben zajlanak, a beruházók vállalják is a szükséges szolgáltatóegységek vagy intézmények kialakítását – egy projekt összege bőven többmilliárd forint. Az extra beruházást kompenzálja, hogy például az időkorlát nélkül alkalmazható ötszázalékos lakásáfa keresletet biztosít, az egykori barnaövezetekben épülő lakásokat el is tudják adni.
Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád
Gyakran a közművesítést sem a nulláról kell kezdeni, hiszen az egykori ipari területekre már kivitték ezeket. A bővítésért a beruházó fizet a szolgáltatóknak, akik jellemzően előre is veszik az ilyen megrendeléseket.
Az OTP Ingatlanpont szakértői rámutattak, az újépítésű projektek beruházói jellemzően figyelemmel kísérik az otthonkeresők preferenciáit, erre jó példa, hogy a koronavírus járvány hatására az alaprajzokon megjelentek a dolgozószobák. Tapasztalataik alapján a kisebb és nagyobb alapterületű lakások iránt is mutatkozik érdeklődés. Lokációtól, annak adottságaitól és lehetőségeitől, illetve a beruházó szándékaitól is függő, hogy kisebb vagy nagyobb lakásszámú beruházás valósul-e meg egy-egy területen – tették hozzá. A rozsdaövezetekben általában a nagyobb, akár sok száz lakásos, több ütemben megvalósuló projektek a jellemzőek.
Ami pedig az épületek méretét, akadálymentességét illeti, lakóépületek esetében nincs kötelező érvényű szabályozás az akadálymentesítésre, az újépítések esetén viszont megfigyelhető, hogy ezek a szempontok is egyre inkább érvényesülnek. Elsősorban az épület akadálymentes megközelíthetőségének biztosításával, például a bejárathoz, lifthez nem lépcsők vezetnek, a felvonók megfelelő szélességűek – ez utóbbi, valamint a lift megközelíthetősége, környezetének akadálymentes kialakítása ma már előírás.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)
