Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád
Gyakran a közművesítést sem a nulláról kell kezdeni, hiszen az egykori ipari területekre már kivitték ezeket. A bővítésért a beruházó fizet a szolgáltatóknak, akik jellemzően előre is veszik az ilyen megrendeléseket.
Az OTP Ingatlanpont szakértői rámutattak, az újépítésű projektek beruházói jellemzően figyelemmel kísérik az otthonkeresők preferenciáit, erre jó példa, hogy a koronavírus járvány hatására az alaprajzokon megjelentek a dolgozószobák. Tapasztalataik alapján a kisebb és nagyobb alapterületű lakások iránt is mutatkozik érdeklődés. Lokációtól, annak adottságaitól és lehetőségeitől, illetve a beruházó szándékaitól is függő, hogy kisebb vagy nagyobb lakásszámú beruházás valósul-e meg egy-egy területen – tették hozzá. A rozsdaövezetekben általában a nagyobb, akár sok száz lakásos, több ütemben megvalósuló projektek a jellemzőek.
Ami pedig az épületek méretét, akadálymentességét illeti, lakóépületek esetében nincs kötelező érvényű szabályozás az akadálymentesítésre, az újépítések esetén viszont megfigyelhető, hogy ezek a szempontok is egyre inkább érvényesülnek. Elsősorban az épület akadálymentes megközelíthetőségének biztosításával, például a bejárathoz, lifthez nem lépcsők vezetnek, a felvonók megfelelő szélességűek – ez utóbbi, valamint a lift megközelíthetősége, környezetének akadálymentes kialakítása ma már előírás.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!