A 2010-es évek második felében látott tartós lakáspiaci élénkülés egyértelműen az agglomerációs településeknek kedvezett. A nagyvárosokból a magas lakásárak miatt sokan kiköltöztek az alacsonyabb árat képviselő agglomerációs településekre, ahol az árelőny húsz-harminc százalék is lehet. A folyamatot felerősítette a koronavírus-járványhoz köthető karanténhatás, amelynek keretében a városi lakások helyett a kertes ingatlanok felé fordult a vevők egy része – mondta lapunk Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette, lényegében agglomerációs folyosókká váltak az autópályák is, jó példa erre a Velencei-tó környéke, ahonnan Székesfehérvár és a főváros is elérhető.
Noha elsősorban az országon belül elsősorban a főváros környékén látható az agglomerációs települések népszerűsége, a többi vármegyeszékhelyre is igaz, hogy olyan árszintet értek el, hogy aki adott alapterülethez vagy kertes házhoz ragaszkodik, annak érdemesebb a nagyvárosok vonzáskörzetében keresnie. Budapest esetében a vonzáskörzet már nem a közvetlenül a városhatár melletti, hanem az eggyel kintebbi településeket, valamint az agglomeráció és a nagyváros előnyeit ötvöző peremkerületeket is jelenti – fűzte hozzá Balogh László. Rámutatott, szintén népszerűnek mondhatók a győri vonzáskörzet települései, de ugyanígy említhetjük Kecskemét, Veszprém vagy éppen Pécs környékét.
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a nagyvárosok agglomerációit nézzük, sokan a környező településeken tudták legjobban kihasználni az otthonteremtő támogatások előnyeit. Mivel gyermekes családokról is van szó, az agglomerációs népességszám-növekedés egyben a lakosság átlagéletkor csökkenését is jelenti, míg a nagyvárosokban ezzel párhuzamosan idősödő tendencia látható – magyarázta a szakember. Balogh László hozzátette, a különböző életszakaszokat más-más igények jellemzik, a továbbtanulók a belső régiókat, a családot alapítók az agglomerációt, míg az idősebbek szintén a belsőbb részeket részesíthetik előnyben.