Az agglomeráció lett a lakáspiac nyertese

Átalakult az országos lakáspiac az elmúlt évtizedben. Több okból is népszerűbbek lettek a nagyvárosok agglomerációi, mivel sok család itt jobban ki is tudta használni az otthonteremtő támogatásokat. Ezzel együtt a vonzáskörzetek lakossága fiatalodik, és egyértelműen kimutatható a falusi csok kistelepülésekre gyakorolt kedvező hatása.

2129978231 Fotó: Geza Kurka_Hungary

A 2010-es évek második felében látott tartós lakáspiaci élénkülés egyértelműen az agglomerációs településeknek kedvezett. A nagyvárosokból a magas lakásárak miatt sokan kiköltöztek az alacsonyabb árat képviselő agglomerációs településekre, ahol az árelőny húsz-harminc százalék is lehet. A folyamatot felerősítette a koronavírus-járványhoz köthető karanténhatás, amelynek keretében a városi lakások helyett a kertes ingatlanok felé fordult a vevők egy része – mondta lapunk Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

A Velencei-tó egyben Székesfehérvár vonzáskörzete is
Fotó: Geza Kurka

Hozzátette, lényegében agglomerációs folyosókká váltak az autópályák is, jó példa erre a Velencei-tó környéke, ahonnan Székesfehérvár és a főváros is elérhető. 

Noha elsősorban az országon belül elsősorban a főváros környékén látható az agglomerációs települések népszerűsége, a többi vármegyeszékhelyre is igaz, hogy olyan árszintet értek el, hogy aki adott alapterülethez vagy kertes házhoz ragaszkodik, annak érdemesebb a nagyvárosok vonzáskörzetében keresnie. Budapest esetében a vonzáskörzet már nem a közvetlenül a városhatár melletti, hanem az eggyel kintebbi településeket, valamint az agglomeráció és a nagyváros előnyeit ötvöző peremkerületeket is jelenti – fűzte hozzá Balogh László. Rámutatott, szintén népszerűnek mondhatók a győri vonzáskörzet települései, de ugyanígy említhetjük Kecskemét, Veszprém vagy éppen Pécs környékét.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a nagyvárosok agglomerációit nézzük, sokan a környező településeken tudták legjobban kihasználni az otthonteremtő támogatások előnyeit. Mivel gyermekes családokról is van szó, az agglomerációs népességszám-növekedés egyben a lakosság átlagéletkor csökkenését is jelenti, míg a nagyvárosokban ezzel párhuzamosan idősödő tendencia látható – magyarázta a szakember. Balogh László hozzátette, a különböző életszakaszokat más-más igények jellemzik, a továbbtanulók a belső régiókat, a családot alapítók az agglomerációt, míg az idősebbek szintén a belsőbb részeket részesíthetik előnyben.

A kiköltözés az ingatlanállományra is kihat, nagyobb fejlesztések nem a belvárosokban, hanem kijjebb, a főváros esetében a külsőbb vagy épp a peremkerületekben zajlanak, és a támogatásokat igénybe vevő családok is e részeken találnak otthonra. 

Ami a korszerűséget illeti, Balogh László elmondta, a legtöbb napelemmel felszerelt ingatlan Pest megyében található, a megyei lakásállomány 5,8 százaléka, Győr-Moson-Sopron vármegyében ez az arány 5,1, míg a fővárosban csupán 3,6 százalék, az országos átlag pedig 3,9. A hőszivattyús fűtési rendszerű ingatlanokból szintén Pest megyében találjuk a legtöbbet, a fővárosban az ilyen házak, lakások aránya két százalék, az országos átlag pedig 1,7.

A szakember azt is kiemelte, hogy országszerte megfigyelhető bizonyos kistelepülések dinamikus lakosságszám-növekedése, ez pedig egyértelműen a falusi csoknak köszönhető. A kedvező hatást már a népszámlálási adatokban is tetten érjük: a koronavírus-járvány miatt a tervezetthez képest egy évvel később, 2022 őszén végezték el a lakosságszám-összesítést, a falusi csokot pedig 2019 nyarán vezették be. Az eltelt idő alatt már megmutatkozik a kedvező demográfiai hatása – magyarázta Balogh László, de ha egy későbbi időpontban lett volna a népszámlálás, a pozitív tendencia még inkább tetten érhető. Hozzátette, azok a nagyvárosok és vonzáskörzeteik maradtak, lettek vonzóbbak, ahol munkahelyteremtő beruházások zajlanak, ilyen például Debrecen (és közvetlen térsége).