A kiköltözés az ingatlanállományra is kihat, nagyobb fejlesztések nem a belvárosokban, hanem kijjebb, a főváros esetében a külsőbb vagy épp a peremkerületekben zajlanak, és a támogatásokat igénybe vevő családok is e részeken találnak otthonra.
Ami a korszerűséget illeti, Balogh László elmondta, a legtöbb napelemmel felszerelt ingatlan Pest megyében található, a megyei lakásállomány 5,8 százaléka, Győr-Moson-Sopron vármegyében ez az arány 5,1, míg a fővárosban csupán 3,6 százalék, az országos átlag pedig 3,9. A hőszivattyús fűtési rendszerű ingatlanokból szintén Pest megyében találjuk a legtöbbet, a fővárosban az ilyen házak, lakások aránya két százalék, az országos átlag pedig 1,7.
A szakember azt is kiemelte, hogy országszerte megfigyelhető bizonyos kistelepülések dinamikus lakosságszám-növekedése, ez pedig egyértelműen a falusi csoknak köszönhető. A kedvező hatást már a népszámlálási adatokban is tetten érjük: a koronavírus-járvány miatt a tervezetthez képest egy évvel később, 2022 őszén végezték el a lakosságszám-összesítést, a falusi csokot pedig 2019 nyarán vezették be. Az eltelt idő alatt már megmutatkozik a kedvező demográfiai hatása – magyarázta Balogh László, de ha egy későbbi időpontban lett volna a népszámlálás, a pozitív tendencia még inkább tetten érhető. Hozzátette, azok a nagyvárosok és vonzáskörzeteik maradtak, lettek vonzóbbak, ahol munkahelyteremtő beruházások zajlanak, ilyen például Debrecen (és közvetlen térsége).
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!