Aki nem az elsődleges ingatlanát keresi a Balaton-parton, most inkább elhalasztja a vásárlást vagy állampapírba fektet, ennek megfelelően az adásvételek száma a Balatonnál is csökkent, a déli parton pedig a négyzetméterárak is – mondta lapunk megkeresésre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, ha a déli part egészét nézzük, tavaly júniusban 1,12 millió, idén januárban 1,06 millió, júniusban pedig 1,025 millió forint az átlagos négyzetméterár. Ezen belül például Zamárdiban stagnáltak az árak, míg Balatonfenyves kifejezetten olcsóbb lett, de valamennyit Siófokon is lefelé mozdultak az árak 2022 júniusához képest – derült ki a lapunknak küldött összesítőből.
Ehhez képest az északi parton – mutatott rá a szakértő – összességében még enyhe emelkedés látszik, 879 ezerről 967 ezerre nőtt az átlagos négyzetméterár a júniust vizsgáló éves összevetésben. A drágának számító Tihany, illetve az egymillió forint körüli átlagos négyzetméterárakat mutató Balatonfüred lényegében stagnál, Balatonakarattyán pedig valamennyivel lefelé mozdultak az árak, utóbbi településen egy év alatt 1,3 millióról 1,05 millióra változott az átlagos négyzetméterár.
A gyűjtésből kiderül még, az északi parton 2022 júniusához képest harminc százalékkal kínálnak több eladó ingatlant, 2063 helyett 2700-at, míg a déli parton 4700 helyett 5700 lakóingatlan szerepel az Ingatlan.com kínálatában.
Balogh László kiemelte, mivel nyaralóvásárláshoz az esetek többségében nem igényelnek hitelt (kivétel akkor, ha nagyon alacsony a kamatkörnyezet és emiatt jó megoldásnak bizonyul felvenni), a megemelkedett kamatoknak itt közvetett hatásuk van. Ugyanis korábban sokan döntöttek úgy, hogy megtakarításaikat balatoni nyaralóba fektetik, ennek nyomán az árak is nőttek. Most viszont, ha valaki tőkéhez szeretne jutni vagy fejlesztene, a kedvezőtlenebb konstrukciójú hitelek igénylése helyett sokkal inkább dönthet úgy, hogy balatoni ingatlanát bocsátja áruba – magyarázta Balogh László. Hozzátette, akinek viszont nem azonnal van szüksége erre az anyagi forrásra, nem sürgős számára az értékesítés. Sőt még olyan is előfordulhat, hogy aki most értékesít, kínálati piac lévén a későbbiekben alacsonyabb áron újból hozzájuthat hasonló adottságú ingatlanhoz.
A szakértő az árak kapcsán kitért rá, a balatoni átlagos négyzetméterárak vetekszenek a budapestiekkel, sőt valamivel magasabbak azoknál. Több okból is, mivel egyrészt az ország bármely szegletéből érkezhetnek ide vásárlók, másfelől a tó környékén is jelentős beruházások, infrastruktúra-fejlesztés zajlott, zajlik annak nyomán, hogy a kormányzat kiemelt fejlesztési területté minősítette és jelentős keretet biztosított hozzá. További tényező még, hogy mind az albérletpiac, mind pedig az adásvételi piac szezonális a Balatonnál, azon belül is az idegenforgalmi szezonhoz (késő tavasztól szeptember végéig tartó időszak) igazodik.
A szakértő kérdésünkre elmondta még, a vevők összetételére is érdemes kitérni, hiszen nem csak az országhatáron belülről érkezhetnek a tó partjára. Továbbra is igaznak bizonyul, hogy a magyar tenger népszerűnek számít a Németországból érkező vásárlók körében. Ha a tavalyi statisztikát nézzük, az látszik, hogy közel hétszáz német vásárló több mint egyharmada a Balaton-parton vett ingatlant. Ettől elmaradva ugyan, de jelentős arányban találunk még osztrák, holland és svájci vásárlókat a külföldiek között, akiknek szintén kedvelt, kiemelt célpontja a magyar tenger.
Összefoglalva, a Velencei-tó, a Tisza-tó, illetve a Dunakanyar ingatlan- vagy nyaralópiacát is idesorolva az látszik, az árak változásával a kínálati piac is bővült.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)
