Lantos Csaba elárulta, szükség lesz-e új atomreaktorra

Az új szélerőművek és kis moduláris atomreaktorok telepítéséről, a hazai gáztermelés növeléséről is beszélt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban.

Mezõcsát, 2023. június 6. Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszédet mond az ország legnagyobb egybefüggõ napelemparkjának átadásán Mezõcsát határában 2023. június 6-án. A mezõcsáti erõmû évente összesen 372 GWh villamos energiát képes termelni. Ez az energiamennyiség elegendõ a kétszázezer lakosú Debrecen fél évnyi, vagy a mintegy 5700 lakosú Mezõcsát 21 évnyi energiafogyasztásának kielégítésére. Az erõmû üzembe állításával évente akár 130 000 tonnával is csökkenhet az ország szén-dioxid-kibocsátása. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János

Hazánk energiaellátása 76 százalékban függ az importtól, az uniós átlag ehhez képest 71 százalék. A teljes energiafüggetlenség megvalósíthatatlan, nem is várható el egy olyan földrajzi adottságokkal, természeti erőforrásokkal rendelkező országtól, mint a miénk, de a kitettségeket csökkentenünk, az önellátási képességeket erősítenünk kell – jelentette ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban. Ha a horvát és román irányú beszállítások, a fogyasztáscsökkenés és a fokozott mértékű belföldi termelés trendjei tartósnak bizonyulnak, az idén kézzelfogható közelségbe kerülhet a 60 százalékos arány, a korábbi 87 százalék helyett – ismertette a miniszter.

A megújulók és az atomenergia a két fő irány, azonban Magyarországot nem lehet ipari tájjá változtatni
Fotó:  Mario Tama /Getty Images North America/Getty Images via AFP

Arra a kérdésre, mikor lesz újabb szélerőmű Magyarországon, azt mondta, „bár a szándék megvan a részünkről, az ördög a részletekben rejlik”. Kérdés, hogy a széltorony mekkora lehet, hol telepíthető, hogyan illeszkedik a tájba, „nem szeretnénk Magyarországot ipari tájjá változtatni” – mondta.

Kitért rá, hogy amíg meg nem épül a három gázüzemű blokk, a Mátrai Erőműre szükség lesz. Más módon hasznosítható a lignit és a hazai barnaszén, például az úgynevezett tisztaszén technológiával, vegyipari alapanyagként. És bár nem terv, de nem jelenthető ki az sem, hogy egyáltalán nem épül majd hagyományos energiatermelésre ilyen típusú erőmű. Ugyanis idővel megoldódhat a szabadba kerülő szén-dioxid befogása és tárolása, esetleg hasznosítása is (nemrég írtuk, ennek a technológiának idehaza megvannak a lehetőségei).

Lantos Csaba szavaiból egyértelműen kiderül: a meglévő paksi blokkok üzemidő-hosszabbítása műszaki kérdés, szükség van rá, és akkor sem tolódik el az energiamix, ha egyszerre hat erőművi blokk működik. Mindezt azért, mert Paks jelenleg a hazai áramigény harmadát termeli meg, az áramfelhasználás pedig tovább növekszik a jövőben.

Nincs elég alaperőművünk, 40 éve nem épült ilyen. Paks 2-vel és a három új gázblokkal azonban már lefedjük az alapigények jelentős részét. Ehhez jön még a hazai geotermia, biomassza, biogáz, valamint az időjárásfüggő megújulók, csak majd az azon felüli mennyiséget kell importálni – tette hozzá. „Paks 3”-ra, azaz kis teljesítményű nukleáris blokkra is szükség lesz, de ezt nem Pakson kell felépíteni. 

A teljes interjú a Világgazdaság oldalán olvasható.

Borítókép: Lantos Csaba energiaügyi miniszter (Fotó: Vajda János)