A háború és a szankciós politika visszaütő negatív hatásai ellenére a magyar kormány adópolitikája jövőre sem változik. Az Országgyűlés a minap fogadta el a 2024-es változásokat, amelyek több területen további egyszerűsítéseket és könnyítéseket jelentenek. Beszámoltunk arról is, hogy Brüsszel nyomására a jövedéki adó szintjét viszont emelni kell, ezért azt az uniós minimumszinthez kellett igazítani. Az Orbán-kormány 2010-től alakította ki azt az adórendszert, amely a munkát és a jövedelmet terhelő elvonások csökkentését tartja szem előtt. Ezt az sem írta felül, hogy az elmúlt évek sikereinek védelme és a rezsitámogatás fenntartása érdekében szükségessé vált a költségvetési egyensúly javítását célzó adóintézkedések bevezetése. Ilyenek az átmeneti jellegű különadók, melyek azokra az ágazatokra fókuszálnak, amelyek a piaci folyamatok hatására jelentős, terven felüli profitot értek el.
Érdemes azonban visszatekinteni, hogy az elmúlt évek alatt honnan indultunk és hová jutottunk.
Az elmúlt évtizedben olyan ösztönzőrendszer jött létre, amely segíti a foglalkoztatás bővülését, támogatja a beruházásokat és könnyíti a gyermeket vállaló családok terheit.
Így például a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsossá vált 16 százalékos szinttel, amely 2016-ban 15 százalékra csökkent. A munkáltatói adóterhek leépítéséről szintén 2016-ban állapodtak meg az érintett felek a kormány és a szociális partnerek közötti állandó konzultációs fórumán. Ebben több lépcsőben, 28,5 százalékról 13 százalékra apadtak a munkáltatói adóterhek. A kormány konvergenciaprogramja ennek kapcsán megjegyzi: az adókulcsok mérséklése jelentősen hozzájárult a foglalkoztatás bővüléséhez és a gazdaság fehéredéséhez. A megállapodás végrehajtása során a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországainak sorában hazánkban valósult meg a legnagyobb adóékcsökkentés.
Az adópolitika egyik legfontosabb eleme a családi adó- és járulékkedvezmény, mellyel a személyijövedelemadó-alap a gyermekek számától függő összeggel csökkenthető. A családbarát adórendszer részeként a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után 2023-tól emelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe, míg az első házasok kedvezménye 2015 óta segíti a családalapítást. Azóta a támogatási intézkedések számos új kedvezménnyel bővültek: 2020-tól a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Tavaly vezette be a kormány a 25 év alatti munkavállalók személyijövedelemadó-mentességét, amelynek értelmében a fiatalok mentesülnek a bérjövedelmük után fizetendő közteher kötelezettsége alól az átlagbér szintjéig. Az idén januárjában tovább bővült a személyijövedelemadó-kedvezményezettek köre: így már nemcsak a 25 év alatti munkavállalók, hanem a harminc év alatti anyák is mentesülnek az szja megfizetésének kötelezettség alól.
A társasági adó esetében a fő cél a vállalkozások segítése, a beruházások ösztönzése. Ennek érdekében az adó kulcsa 2017 óta egységesen kilenc százalék, ami a legalacsonyabb mérték az uniós tagországok körében.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az adóztatás súlypontjának eltolása a fogyasztási, azaz a forgalmi adók felé szintén meghatározó eleme a kormány politikájának. Ezt szem előtt tartva és a költségvetés teherbíró képességét is figyelembe véve az általános forgalmi adó kulcsainak csökkentése az elmúlt évek során célzott intézkedésként valósult meg. Mégpedig azokon a területeken, ahol az ágazati fejlesztések szükségessége, valamint a feketegazdaság visszaszorítása ezt indokolta. Így az elmúlt időszakban számos alapvető élelmiszer, valamint az internetszolgáltatás, az éttermi étkezés és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfakulcsa is mérséklődött.
Borítókép: A családok terheit is megkönnyítik az intézkedések (Fotó: Havran Zoltán)
