Hoz-e áremelkedést a kiterjesztett gyártói felelősség?

Július elsejével lépett életbe idehaza a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, vagyis az EPR, igazodva az uniós irányelvekhez. Ennek egyik lényeges eleme a szennyező fizet elve. A magasabb díjtétel elsősorban a termékek csomagolásának árát emeli meg.

Magyar Nemzet
2023. 07. 04. 14:45
Bilten, 2019. április 3. Bálákba préselt mûanyagpalackok a Poly Recycling hulladékfeldolgozó cég újonnan átadott telephelyén a svájci Biltenben, 2019. április 3-án. Az új telephelyen a legmodernebb technológiával dolgozzák fel a polietilén-tereftalátból (PET) készült palackokat. MTI/EPA-KEYSTONE/Gian Ehrenzeller Fotó: Gian Ehrenzeller
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kiterjesztett gyártói felelősség vagy angolul Extended Producer Responsibility (EPR) olyan szakpolitikai eszköz, amely a gyártó pénzügyi és/vagy működési felelősségét kiterjeszti a keletkezett hulladék kezelésére is. Az a cél, hogy hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására vagy újrahasznosítására – ismerteti a július elsejével bevezetett intézkedés lényegét tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, amely annak gyakorlati alkalmazását és hatásait is ismerteti. Az uniós országoknak 2024 végéig kell biztosítani a gyártói felelősségvállalási rendszerek minden csomagolásra történő kiterjedését, 2025. december 31-ig pedig az összes csomagolási hulladék legalább 65 százalékát újra kell hasznosítani. Ezen belül a műanyag és az alumíniumhulladék legalább felét, a műanyagok legalább negyedét, az egyéb fém- és üveghulladékok, a papír és a karton hetven százalékát. 

Szelektív hulladékgyűjtés
Júliustól a szennyező fizet, a kiterjesztett gyártói felelősség szerint a műanyag hulladék jelentős részét újra kell hasznosítani. Fotó: Löffler Péter

A javasolt intézkedések 2030-ra 43 millió tonnára csökkentenék a csomagolásból származó üvegházhatású gázok kibocsátását, szemben a 66 millió tonnával, ha a jogszabályokat nem változtatják meg – emeli ki a tanulmány.

Az uniós elveknek megfelelően idehaza július elsejével lépett életbe a szennyező fizet alapján működő irányelv, a gyártóknak ekkortól kell magasabb összeget kell fizetni a hulladékkezelésért, azonban a lakosság szemétszállítási díjait nem érintik a változások. 

Emelkedik ugyanakkor a csomagolás előállítási költsége, ez elsősorban az élelmiszeripart érinti. Ez végső soron akár a fogyasztói árakban is bizonyos mértékig megjelenhet (a Magyar Hullámtermékgyártók Szövetségének számításai szerint akár ötszázalékos inflációt is okozhat a termékeknél). Ugyanakkor kicsi a hely az élelmiszeripari termékek árának növelésére idehaza, ennek egyik oka az egyébként is magas infláció és ennek hozományaként a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. Ezért inkább a gyártói vagy értékesítői profitokat érintheti – a jegybank jelentése szerint ugyanis 2022 második felétől jelentősen emelkedett az inflációnak a költségek által meg nem magyarázott része, azaz a profithányad. 

A felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése már jó néhány éve zajló folyamat, a vásárlók egyre tekintélyesebb része keres olyan termékeket, ahol a gyártó kevesebb csomagolóanyagot használ vagy éppen újrahasznosít. Sőt egyes gyártók jól is jöhetnek ki a kiterjesztett felelősség rendszeréből, ugyanis hirdethetik magukat környezettudatos vagy arra törekvő vállalkozásként, amivel vevőket szerezhetnek maguknak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Gian Ehrenzeller)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.