Jubileumi hortobágyi lovasnapok a pusztán

Fél évszázados fennállását ünnepli a Hortobágyi Nemzeti Park.

Hortobágy, 2022. július 7. A Hortobágyi Nemzeti Park 2400 hektáros elkülönített területén, Pentezugban és Malomházán biztosítanak háborítatlan élettér lehetõséget a világ legnagyobb, közel 250 egyedet számláló eurázsiai Przewalski vadló populációjának. A többnyire háremekbe csoportosuló lovakat nem etetik, táplálékukat, vízigényüket maguk keresik meg a pusztában. A terület csak külön egedéllyel, kísérõvel látogatható. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor/MTI

Fél évszázados fennállását ünnepli a Hortobágyi Nemzeti Park, míg a hortobágyi lovasnapok, a puszta nemzetközi hírű rendezvénye öt évvel idősebb nála: 1965-ben rendezték meg először. Története során néhány évet kihagyott, de a népszerűsége sohasem csökkent az idén július 14–16. között megrendezendő 55. eseménynek. Miért is csökkent volna, hiszen, a hortobágyi hídi vásár is évszázados múltra tekint vissza. Debrecen városa – amelyhez 1948-ig közigazgatásilag is tartozott a Hortobágy – 300 évvel ezelőtt alapította a hortobágyi ménest, amely máig a magyar lótenyésztés egyik legjellegzetesebb bázisa. Érthető, hogy erre építették a pusztai eseményt, noha legalább ekkora hírnévre tett szert a szürkemarhagulya és a magyarracka-nyáj is.

A lovasnapok mégis leginkább a lótenyésztés és a ménes bemutatására szolgáló esemény, s van is mit bemutatnia hazánk egyik legnagyobb, háromszáz lovat számláló ménesének. 

Itt komoly szakmai munka folyik a kiváló magyar fajtának, a nóniusznak a tenyésztésével. E munka eredményeit tárják évről évre a közönség elé a lovasnapokon. Itt a természet közelébe juthat a látogató, amint az alkonyodó pusztán meghajtják a ménest. Félelmetes a száznál is több ló rohanása, bár veszélytelen, ha a legfőbb szabályt betartja a néző: nem szabad elugrani a felénk közelítő ló elől, majd ő kerül ki bennünket, ha nem ugrunk bele pont az általa tervezett útvonalba.

Fél évszázados fennállását ünnepli a Hortobágyi Nemzeti Park
Fotó: MTI/Oláh Tibor

A péntektől vasárnapig tartó rendezvényen reggel kilenc órától nagyon sokféle programon vehet részt a látogató, hiszen több országos lovasversenyt időzítettek a lovasnapokra, amelyeknek csak egy része kapcsolódik a Hortobágyhoz. A Hortobágyi Derby és Nagydíj mellett itt rendezik meg az országos csikósbajnokságot, a kombinált és sima fogathajtó staféta versenyt, a szimultán fogathajtó versenyt. Itt lesz a hortobágyi vágta is, amely selejtezőül szolgál az őszi nagy nemzeti vágtához is: a győztes részt vehet az országos megméretésen. A Dunka Csaba-emlékverseny sajnos ismét a pusztához köthető, hiszen itt szenvedett halálos balesetet Debrecen és Hortobágy nagy reményű lovasa. A versenyeken kívül több hagyományos lovasbemutató is gazdagítja a programot, amelyek arról árulkodnak, hogyan lehetséges harmonikus, szavak nélkül harmonikus összhang ló és ember között.

Természetesen nemcsak a ló áll a lovasnapok középpontjában, hanem a Hortobágy néprajza is. A lovasnapok egyik kiemelt programja a 15-én, szombaton bemutatandó néptáncprodukció, amelynek címe egy, a Hortobágyról szóló népdal harmadik sora: „Arra van egy kőhíd rakva…”  A nagyszabású bemutatót a Forgórózsa Táncegyüttes, a Főnix gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttes, a Hajdú Táncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes és a hajdúnánási Aranyszalma Néptáncegyüttes 150 táncosa tartja. És hogy a gasztronómia se maradjon ki a forgatagból, összesen 400 kilónyi szürkemarhahúsból készült ételeket fogyaszthat a közönség az 55. Hortobágyi lovasnapokon.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)