Mivel mind az albérletpiac, mind a turizmus fehéredett, és ma már a vendégéjszakákat is mindenütt regisztrálják, nem éri meg és nem is jellemző, hogy kerülőutat választanának a tulajdonosok. Kérdésünkre Balogh László elmondta, ennélfogva az sem jellemző, hogy a többszobás polgári lakások egyik szobáját hosszabb, a többit rövidebb távra adjanak ki. Sokkal jellemzőbb az, hogy akinek több lakása van, különböző funkciók szerint – Airbnb, hosszú távra kiadható szobák – hasznosítja őket. Már csak azért is, mert Budapesten (főleg a belső kerületekben) átlagosan 80-90 ezer forintért lehet szobát bérelni.
A fenntartás miatt sem éri meg a vegyes használat, hiszen az átutazók, adott rendezvényre érkező turisták nem szívesen osztozkodnak a lakáson diákokkal vagy éppen munkásokkal. És ami még a hasznosítást illeti, jellemzőbb, hogy a száz-százhúsz négyzetméteres polgári lakásokból alakítanak ki kisebbeket.
Balogh László elmondta még, hogy a legfeljebb két hétig tartó rövid távú bérlés és a hosszú távú, legalább egy évre szóló albérlet között létezik még egy köztes időtartam is; ilyen, ha valaki egy adott projektre, például egy néhány hétig, hónapig tartó filmforgatásra érkezik a városba és ehhez keres lakhatást, vagy pedig az Erasmus program keretében csupán egy-egy félévre érkező cserediákok. És bár kezd magára találni az Airbnb-szektor, a szakértő szerint csak később erősödhet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!