A rövid távú lakáskiadás, rövidebben szólva Airbnb a kétezres évek első felében kezdett felfutni, és párhuzamosan a koronavírus-járvánnyal, az azt követő albérletkínálat növekedésével kezdett visszaszorulni – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, a járvány hozta korlátozások miatti túlkínálat csökkentette az árakat, ami pedig a jövedelmezőséget, egyre többen álltak át a hosszú távú lakáskiadásra vagy léptek ki az albérletpiacról. Ma viszont ismét kezd fellendülni a turizmus, a külföldi vendégéjszakák jelentős részét, több mint négyötödét is a fővárosban töltik el, emiatt az Airbnb vagy lakáshotelezés is Budapestre koncentrálódik.
Az idegenforgalmat olyan jelentős események is elősegítik, mint például a pápalátogatás, a Formula–1 Magyar Nagydíj, az atlétikai világbajnokság vagy az éppen a most zajló Sziget fesztivál – sorolta a szakértő azokat az időszakokat, amikor nagy a kereslet és drágábban lehet kiadni a lakásokat.
Vannak ugyanakkor más alternatívák is a befektetők számára – hívta fel a figyelmet –, ilyenek az inflációs környezetet követő állampapírok, amelyek jövőre is jó bekfetetésnek bizonyulnak és jóval nagyobb hozamot kínálnak most, mint az ingatlan.
A járvány előttig ez viszont máshogy volt, hiszen egy ingatlan 20-25 százalékot is felértékelődött egy év alatt és a szuperállampapírok bevezetéséig nemigen volt hasonló hozamú konkurenciája. Most a befektetések területén nem, az Airbnb esetében pedig számíthatunk további növekedésre a szakértő szerint, ám a kép ennél árnyaltabb, és az előzmények megint csak a koronavírus-járványig nyúlnak vissza.
Mivel a lakáshotelezés a belső kerületekben – V., VI., VII., VIII., IX. kerületekre, különös tekintettel a bulinegyedre – jellemző, az ott élőkkel rendszeres súrlódásokat okozott a rövidebb-hosszabb távra érkező vendégek „életvitele”. Ezért az önkormányzatoknak lehetőségük nyílt arra, hogy az Airbnb-t korlátozzák, ami az ott lakók számára könnyebbséget jelenthetett ugyan, azonban csak néhány elszigetelt esetben valósult meg. Viszont az intézkedés alkalmazhatósága folyamatosan fenyegeti a lakáshotelezés piaca felett lebeg – mutatott rá a szakértő.
Mivel mind az albérletpiac, mind a turizmus fehéredett, és ma már a vendégéjszakákat is mindenütt regisztrálják, nem éri meg és nem is jellemző, hogy kerülőutat választanának a tulajdonosok. Kérdésünkre Balogh László elmondta, ennélfogva az sem jellemző, hogy a többszobás polgári lakások egyik szobáját hosszabb, a többit rövidebb távra adjanak ki. Sokkal jellemzőbb az, hogy akinek több lakása van, különböző funkciók szerint – Airbnb, hosszú távra kiadható szobák – hasznosítja őket. Már csak azért is, mert Budapesten (főleg a belső kerületekben) átlagosan 80-90 ezer forintért lehet szobát bérelni.
A fenntartás miatt sem éri meg a vegyes használat, hiszen az átutazók, adott rendezvényre érkező turisták nem szívesen osztozkodnak a lakáson diákokkal vagy éppen munkásokkal. És ami még a hasznosítást illeti, jellemzőbb, hogy a száz-százhúsz négyzetméteres polgári lakásokból alakítanak ki kisebbeket.
Balogh László elmondta még, hogy a legfeljebb két hétig tartó rövid távú bérlés és a hosszú távú, legalább egy évre szóló albérlet között létezik még egy köztes időtartam is; ilyen, ha valaki egy adott projektre, például egy néhány hétig, hónapig tartó filmforgatásra érkezik a városba és ehhez keres lakhatást, vagy pedig az Erasmus program keretében csupán egy-egy félévre érkező cserediákok. És bár kezd magára találni az Airbnb-szektor, a szakértő szerint csak később erősödhet.
