Sajnos az idén sem reménykedhetnek bőséges termésben a hazai őszibaracktermesztők. Az ültetvények komoly fagykárt szenvedtek, az ország minden termesztőkörzetében érezhető hatása volt a tavaszi fagyoknak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken és az érzékenyebb fajtáknál a kár mértéke akár a száz százalékot is eléri, míg az ellenállóbb, jó fagytűrő képességű fajták esetében 60-80 százalékos károkról érkeztek jelentések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) becslése szerint a jó fagytűrő fajták estében is csupán gyenge, közepes terméssel számolhatnak a termelők.
Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A betakarítás június végén kezdődött és egészen szeptember közepéig tart majd. A számottevő fagykár miatt összességében nagyon gyenge termés várható ebben az évben.
Hazánkban az idén mintegy 2466 hektárról takaríthatják be a termést a gazdálkodók.
A legfontosabb termesztőkörzet Csongrád-Csanád vármegyében található, ahol az ültetvények területe meghaladja az 1070 hektárt. Említésre méltó terület van még Bács-Kiskun vármegyében (317 hektár), továbbá Pest (366 hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (136 hektár) vármegyékben zajlik a termesztés nagy része. Nektarint, az őszibarack egy változatát e mellett mintegy 113 hektáron termesztenek az országban.
A fenti számok alapján jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett az őszibaracktermesztés hazánkban. Míg a 70-es években az árutermelő őszibarack-ültetvények területe elérte a 13 ezer hektárt, ma már alig néhány ezer hektáron folyik őszibarack-termesztés az országban. Az is komoly problémát jelent, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen, illetve elaprózott fajtahasználat jellemzi az ágazatot. Az éves termésmennyiségekben komoly ingadozások voltak az elmúlt években, az időjárási körülményektől függően 16–45 ezer tonna között mozgott a hazai őszibaracktermés.
A szakemberek szerint az őszibaracktermesztés csak akkor lehet eredményes hazánkban, ha megfelelő fajtákkal és megfelelő termesztéstechnológiával dolgoznak a kertészek. A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is, fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség.
A hazai őszibaracktermésnek jellemzően a hatvan százalékát a friss piacon értékesítik, mintegy negyven százaléka pedig a feldolgozóüzemekbe kerül.
A fajtahasználat igen változatos, a gyümölcshús színét tekintve megkülönböztetünk sárga és fehér húsú őszibarackot. Ez utóbbi lédúsabb, zamatosabb ízű és puhább, míg a sárga húsú barack jellemzően édesebb. A korai érésű fajták jellemzően maghoz kötöttek, a késői érésűek többsége magvaváló, vagyis a barack húsa könnyen elválik a magjától.
Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az úgynevezett lapos barack, amelynek gyümölcse lapított gömb, fehér húsú, ám a mag körül piros, valamint magvaváló. A nektarin az őszibarack egyik változata, csupán kopaszsága különbözteti meg tőle. Szőrtelenségét egy domináns allél hiányának köszönheti.
A vásárlás során, ha frissen szeretnénk elfogyasztani a barackot, érdemes az illat alapján választani. Minél édesebb a gyümölcs illata, annál érettebb a barack. Az érett barack nemcsak ízletesebb, de vitaminokban, tápanyagokban is gazdagabb. Ne aggódjunk, ha kicsit keményebb gyümölcsöt vásároltunk, ugyanis az őszibarack utóérő, így néhány nap után fogyasztásra érett állapotba kerül. Azonban minden esetben a vásárlást követően azonnal hűtőben tároljuk, ahol egy hétig is eltartható.
Borítókép: Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett az őszibarack-termesztés hazánkban (Fotó: NAK/Lévai Zsolt)
