A múlt csütörtök és vasárnap közötti viharok nyomán kedd délig a lakásbiztosítási szerződések alapján húszezret megközelítő bejelentés érkezett azokhoz a biztosítókhoz, amelyek addig megküldték adataikat a Mabisznek. A biztosítókat összefogó szervezet szerint ez a szám az elkövetkező napokban várhatólag tovább emelkedik, hiszen sokan éppen a szabadságukat töltik, vagy még esetleg nem tudták felmérni a távolabbi ingatlanjaikban, nyaralójukban keletkezett károkat. A bejelentések nyomán a társaságok mintegy négy és fél milliárd forintot elérő összeget különítettek el kárrendezésre, amelynek jelentős részéhez akár már napokon belül hozzáférhetnek ügyfeleik. A legtöbb bejelentés Budapesthez, Pest, valamint Hajdú-Bihar vármegyékhez kötődik.
A Mabisz 2010 óta gyűjti össze a május–augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a négy hónap alatt összesen 7,5 milliárd forintot tett ki ez a számla, mintegy hatvanháromezer bejelentésre. Öt éve pedig a teljes viharszezon kevesebb, mint 3,2 milliárd forintjába „került” a társaságoknak. Az elmúlt évtizedben nem voltak olyan viharok vagy akár egymást követő viharos napok, amelyek az összegeket illetően ilyen méretű pusztítást hagytak volna maguk után.
Ez azonban csak részben az időjárás következménye, mivel jelenleg már a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíjköltségeknek, építőanyagáraknak köszönhetően. Néhány évvel korábban az átlagkárösszeg nyolcvan-százezer forintra jött ki egy-egy nagyobb vihar után. Ha a mostani gyorsjelentések adatai utólag beigazolódnak, úgy a múlt heti viharok nyomán a kétszázezer forintot is meghaladó átlagos kárösszeggel lehet számolni.
Jelenleg a magyarországi lakóingatlanok 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, viszont a meglévő szerződések jelentős részét több évvel korábban kötötték, és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek, esetleg az ingatlan bővítésének, korszerűsítésének megfelelően. Így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterületét helytelenül adtuk meg.)
Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Csudai Sándor/Origo)
