Év végére 7-8 százalék közé süllyed a fogyasztóiár-index, és a dezinflációs hatás 2024-ben is kitart majd, de az infláció csak 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön a szeptemberi Inflációs jelentést bemutató online sajtótájékoztatón.
Balatoni András ismertette: a szigorú monetáris politika, a tavalyi évhez képest mérséklődő globális nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt élénkítő lépéseinek árleszorító hatása egyre szélesebb körben fejt ki dezinflációs hatást.
Idén az infláció éves átlagban 17,9 százalék körül lehet, a bázishatások kifutása és az adóintézkedések lassítják a dezinflációt. 2024-ben, a mutató 4-6 százalék közé lassulhat, 2025-ben pedig 2,5-3 százalék között alakul majd.
A 2024-es inflációt az adóintézkedések 0,8-1,1 százalékponttal növelik – jelezte az igazgató. Az előző előrejelzéshez képest az új inflációs előrejelzés emelését döntően az üzemanyagárak emelése határozza meg.
Elmondta: a dezinflációt támogatta az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek árindexének mérséklődése, a nyár folyamán a piaci szolgáltatásoknál is megindult az árcsökkenés. Augusztusban a fogyasztói kosár háromnegyedében lassult az árdinamika, a tételek harmadában pedig az árszint is mérséklődött – sorolta az igazgató.
A kiskereskedelmi láncok között kiéleződő árverseny elősegíti az élelmiszerárak növekedési ütemének lassulását. A visszatekintő átárazás a profit vezérelte infláció egyik forrása – magyarázta. Kitért arra, hogy a hazai GDP volumenindexe 2023-ban mínusz fél és plusz fél százalék közötti tartományban várható az Inflációs jelentés előrejelzése szerint.
2024-2025-ben egyaránt várhatóan 3,0-4,0 százalékkal nő a gazdaság teljesítménye. Idén az alacsony gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és az állami beruházások visszafogása áll.
Az áremelkedések miatt csökkenő reálbérek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések a belső kereslet csökkenését idézik elő. A nettó export pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés jelentősen javítja – mutatott rá Balatoni András.