– Az új építészeti törvény a mestert védi a kontárral szemben: megemeli és támogatja a szakmát. Olyan épített környezetre van szükség, amely egyszerre felel meg a gazdasági és társadalmi igényeinknek, és összhangban van az energiahatékonysági és környezettudatossági szempontokkal is – fogalmazott Lázár János építési és közlekedési miniszter a XXVII. Országos Főépítészi Konferencia megnyitóján, ahol hosszan beszélt az elfogadás előtt álló építészeti törvény koncepciójáról.
Lázár János szerint ország megérett arra, hogy legyen egy minőségi előrelépés, ezért az építészszakmának szeretett volna marsallbotot nyújtani, a törekvései arról szóltak, hogy az építészek társadalmi megbecsültségét emelje.
Szerinte számos rossz kompromisszum születetett az elmúlt 30 évben mind az állam, mind a lakosság részéről, amikor volt anyagi fedezet, akkor a mennyiség volt a meghatározó, ehelyett most a minőségre szeretné a hangsúlyt. Személyes meggyőződése, hogy Magyarország túlépített, ezért meg kell fontolni, hogy mit és hol építünk.
Az építészek vannak ma kormányon
– fogalmazott Lázár János, hozzátéve, hogy több mint ötezer javaslat feküdt a tárca asztalán, ami azt bizonyította, hogy szükség volt a változtatásokra. Szerinte nem volt olyan a törvényjavaslata a kormánynak, amelyet ilyen mértékű vita előzött volna meg. Jelezte, hogy törvényjavaslat fix, de lehet módosítani, nincs olyan dolog, ami ne képezhetné a vita tárgyát. Ennek a törvénynek van egy kisebb testvére, ami megszületetett, ez az állami beruházások rendjéről szóló törvény.
Az a terv, hogy a mestert védjék a kontártól.
Lázár arról is beszélt, hogy a tervtanácsok szerepéről nagy vita volt, szerinte fontos lenne, hogy merjenek állást foglalni is. Az a jó főépítész, akinek van álláspontja és mer is konfliktust vállalni a polgármesterrel szemben.
Szerinte a barnamezős területekre kell helyezni a hangsúlyt, a beruházókat ebbe az irányba kell terelni. „A beruházót abba az irányba kell terelni, hogy nyúljon a zsebébe”, mondta, hozzátéve, hogy szeretné felmérni, kataszterbe sorolni a barnamezős területeket.
Jelezte, hogy a törvény egyik fontos változása a helyi szempontok érvényesítése, ebből a kérdésből nem lehet szerinte kihagyni a legkisebb önkormányzatokat. De hangsúlyozta, nemcsak lokálpatriótának kell lenni, hanem patriótának is. 2010 óta 30 ezer milliárd forint értékű építkezés zajlott Magyarországon, ebből 80 százalékához semmi köze nem volt a magyar gazdaságnak, ezért szeretnék erősíteni a hazai építésgazdaságot.
A szabályozás célja, hogy a meglévő magyar építőipari cégeket és az újakat helyzetbe hozza a külföldiek rovására – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy tisztában vannak azzal, hogy ezt támadni fogja az EU, de elmennek a falig, még akkor is, ha német példákat ültetnének a hazai joggyakorlatba. Azzal is tisztában vannak, hogy ez milyen üzleti érdekeket fog sérteni.
Borítókép: Lázár János a XXVII. Országos Főépítészi Konferencián Veszprémben (Forrás: Lázár János Facebook-oldala)
