Van a mi szegény népünknek művészete, amely csak az övé, amelyet ő alakított, formált. […] Az alap megvan, csak építeni kell tudni reá. És ez az alap ép, egészséges, megbírja nemzeti művészetünknek mégoly hatalmasra építendő épületét
– írja egy helyütt Kós Károly, és úgy tűnik, eljött végre az idő, amikor a magyar építészet rátalálhat saját alapjaira.


Az új építési kerettörvény a most is érvényes építési jogszabályi hálózatot rendezi egységes rendszerré, illetve egészíti ki kulturális szempontból kiemelkedően fontos elemekkel. A csaknem hetvenoldalas dokumentum túlnyomó része természetesen olyan szakkérdésekkel foglalkozik, amelyeknek bemutatása, megvitatása nem ránk, hanem az építészeti szakfórumokra tartozik, ám szerencsére az anyag – szakítva a korábbi technokrata szemlélettel – az építészetet építőművészetnek is tekinti, s ebben a vonatkozásban különleges igényeket fogalmaz meg.

A törvény preambuluma leszögezi, hogy az építési tevékenység országépítő közügy, és az új szabályoknak a polgári jó ízlést kell kiindulási alapnak tekinteniük.

Van mire és van kire büszkének lennünk, a törvény megalkotásával az eleink által több évszázad alatt megalkotott magyar építészeti remekművek, illetve Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre munkássága előtt is tisztelegni kívánunk. A törvény előkészítése során Kazinczy Ferenc Nagy titok című verse áll előttünk, amely így kezdődik: »Jót s Jól. Ebben áll a nagy titok.« Célunk ugyanis olyan szabályozás bevezetése, amely segíti a hazai építőipar és a minőségi építészet kiteljesedését, de ezt nem a természeti és épített örökségünk háttérbe szorításával, hanem annak értékalapú megőrzésével és gazdagításával teszi.

A bevezető szerint a törvény az életminőség és az értékvédelem alapvető igényén túl méltóképp képviseli minden magyar állampolgár, a helyi közösségek és az építész szakma érdekeit és óvja egyebek mellett a meglévő épített örökségünket.
A dokumentum másik érdekes és tartalmas eleme az alapelveket felsoroló bekezdés. A szöveg szerint ezeket az elveket a tervek készítése, a főépítészi és a tervtanácsi tevékenység gyakorlása és a hatósági jogalkalmazás során, sőt az egész építési folyamat alatt egyaránt figyelembe kell majd venniük a szakembereknek.