Makovecz Imrét és munkásságát sokan, sokféleképpen kötik össze a magyarsággal. Nagy magyarnak tartják, építészetét a magyar népi építészetből vélik eredni. Önmaga erről így ír:
Többször leírtam, többször elmondtam mindenkinek, megmondtam világosan, hogy semmi közöm semmiféle népi ügyhöz... Ha valaki Magyarországon az antropzófia szerint él, előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkezik, még ha nem akarja is, hogy valami módon magyar jellege lesz a munkájának.
Korcsog Balázs többalkalmas előadás-sorozatában bontja ki, mit is jelent, hogyan jelenik meg a népszellem nagy magyarjaink, Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Madách, Kodály, Bartók, Kós, Makovecz életében és munkájában. Korcsog Balázs előadásainak alapja A Magyar géniusz című 2021-ben megjelent kis kötet, amelyben bepillantást kaphatunk többek között Rudolf Steiner magyarságképébe és abba, mit gondolnak az antropozófusok a magyar népet vezető isteni-szellemi lényekről. Korcsog Balázs egy korábbi, ezzel a témával kapcsolatos előadásában elhangzott: „Vagyis az Adyról szóló Goga-idézetre visszautalva: ha azt keressük, hogy mi az, »ami magyarnak tekinthető ezen a glóbuszon«, akkor mindenekelőtt ezt a három szellemi lényt kell keresnünk: a magyar népszellemet, a magyar nyelvszellemet és a magyar gondolkodásszellemet. Hiszen valójában az tekinthető »magyarnak« , ami ennek a három lénynek az együttműködéséből – illetve ennek az együttműködésnek a hiányából vagy zavaraiból – adódik a magyar nép, a magyar nyelv és a magyar gondolkodásmód számára.”
A második előadás november 16-án 18 órakor kezdődik. A sorozat jövőre folytatódik a kötet még meg nem jelent második részének A Magyar géniusz 2. Nyelvgéniusz és őstörténet tartalmával. A rendezvényekre a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Borítókép: Az archív fotón Kós Károly és Makovecz Imre együtt látható (Forrás: Makovecz Imre Alapítvány)
