A romániai rendszerváltás után közvetlenül elhatározták a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-emlékközpont létrehozását, amely párhuzamosan működne az életét az őshaza keresésére szentelő kutató szülőfalujában, Csomakőrösön működő létesítményekkel. Alapkőletételre is sor került a városi képtár udvarán, Makovecz Imre szerint azonban kár lett volna elrontani a képtár környékének összképét, így új helyszínt kerestek, a választás a belvárosi református gyülekezettől használatba kapott, központi fekvésű telekre esett. Az eredeti elképzelés szerint húsz dollár értékű téglajegyek eladásából hozták volna össze az építés költségeit, de csak az alap elkészítéséhez elegendő pénz gyűlt össze.
– Fura történet – mondja az emlékközpont tervezője, az egyik leghíresebb Makovecz-tanítványnak számító Csernyus Lőrinc építész. – 1995-ben rajzoltam meg az épület vázlatát, el is kezdték építeni, Makovecz Imre azt mondta rá, hogy te őrült vagy, de ez nagyon jó. Elkészült a pince, amit eredetileg nem is terveztünk, ám az akkori romániai előírások szerint minden hasonló épületet légópincével kellett ellátni. Ezzel azonban elfogyott a pénz, sokáig ott állt egy födém nélküli pince.
A folytatás lehetősége 2019-ben villant fel, akkor Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tett ígéretet a további finanszírozásra – lévén a Kőrösi Csoma-kultusz legfőbb éltetője, a Gazda József tanár-író által elnökölt Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a Lakitelek Népfőiskola hálózatának a része. Így 25 év szünet után újrakezdődött az építkezés. – Nem volt könnyű dolgom, a tervezésben vissza kellett nyúlnom a negyedszázaddal korábbi agyamhoz, hiszen egy akkor elkezdett házat kell felépíteni. Összességében jó lett, egyfajta épületszobor nyert formát, bár igazából az általam tervezett házak többsége ilyen: fura helyeken szabadon álló épületek, amelyeknek nem kell beilleszkedniük egy klasszikus városi szövetbe – árulta el Csernyus az épület történetét.
A konferenciatermet, kiállítási szobákat is magába foglaló házzal két embernek akarnak emléket állítani: Kőrösi Csoma Sándornak és Gazdáné Olosz Ella kovásznai képzőművésznek. Az alkotó szerint az épület a mostani, véglegesnek tekinthető formájában egységes egészet alkot a kerttel, amelyben Kőrösi Csoma hajdani útvonalát megjelenítő stációkat alakítanak ki. „A kertet nyitott épületként kell elképzelni, mondhatni az épület részeként, amely fölött az eget látjuk. A látogatót ugyanazok a hang- és fényeffektusok kísérik végig, az emeleten kutatószobák, kis könyvtár és egy állandó Olosz Ella-kiállítás kap helyet, de a szobákat és folyósokat is a néhai kovásznai képzőművész textíliái díszítik majd. A bejárat téglából készült székelykapu-metamorfózis, amely a buddhista sztúpákra hajaz, amelyek hasonló előkapuval rendelkeznek.”
„Azt szeretnénk, ha Kőrösi Csoma életével és munkásságával kapcsolatos állandó, lehetőleg interaktív tárlatot tudnánk itt működtetni” – nyilatkozta a Háromszék című napilapnak Ferencz Éva, a leendő központ vezetője. „A dokumentációs központ fő küldetése a Csomáról szóló megszerezhető kiadványok összegyűjtése. A hagyaték legnagyobb részét a Magyar Tudományos Akadémia őrzi, ahol a nyelvtudós által egykor vásárolt könyvek mellett az úgynevezett Alexander-könyvek is megtalálhatók. Ezekben Kőrösi Csoma Sándor kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték, illetve a nyelvtudósnak a tibeti műveltség és vallásosság kapcsán feltett kérdéseire válaszoltak. A londoni British Museumban, az Angol Gyarmati Levéltárban és Kalkuttában is őriznek a Csoma-hagyatékhoz tartozó kiadványokat, az egyesület ezeket is felhasználná. Ezeket a kiadványokat ma már digitális úton is elérhetővé tudjuk tenni. Szeretnénk, ha a dokumentációs központ olyan végponttá válna, ahol digitális kulccsal elérhetők a világ minden sarkában tárolt és digitalizált Csoma-munkák, hogy kutatható is legyen a nagy anyag” – mondta a napilapnak Ferencz Éva.
Borítókép: az épület felülről (Fotó: facebook)
