Varga Mihály: Az összetartó közösségek gazdaságilag sikeresebbek

A vármegyenap egyik célja megmutatni, hogy kisebb szinten is képesek a magyarok összefogni, együtt gondolkozni. Európa attól lett naggyá és akkor tarthatja meg a gazdasági erejét is, ha benne a nemzetek egyedi karakterű közösségek maradhatnak.

Veszprém, 2023. augusztus 20. Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond Veszprémben, a városi önkormányzat Szent István-napi ünnepségén 2023. augusztus 20-án. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

Az összetartó közösségek gazdaságilag is sikeresebbek; hosszú távú gazdasági sikerek és kiemelkedő teljesítmények ott jelennek meg, ahol stabil és hiteles önképpel, erős identitással rendelkező nemzetek tevékenykednek – mondta a pénzügyminiszter szombaton Szolnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat vármegyenap kulturális rendezvényén.

Varga Mihály, aki Jász-Nagykun-Szolnok vármegye díszpolgára is, emlékeztetett: 

a kormány elindított egy országos pályázatot, amelynek célja a helyi identitás erősítése, a kulturális örökségvédelem és a közösségfejlesztés.

A pályázat forrásaiból Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is lehetőséget kapott helytörténeti, helyismereti programok rendezésére – mondta, megjegyezve: minden vármegyének van olyan értéke, amelyet érdemes megmutatni.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy büszke a szülőföldjére, mint ahogyan valamennyi ember büszke lehet arra a tájra, környezetre, ahová születik. A szülőföld nevel, „alakítja ki a jellemünket, karakterünket, ez tesz bennünk emberré” – fogalmazott.

Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek is minél inkább büszkék legyenek az ősöktől megörökölt hagyományokra. 

Ehhez rendezvények kellenek, a vármegyenap egyik fontos küldetése az emberek összehívása, az értékek megmutatása – mutatott rá. Kiemelte: különösen fontosak azok az események, amelyek erősítik a helyi identitást, támogatják a hagyományokat és összehozzák az embereket.

Az ország vármegyéi közül  Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének van az egyik legkisebb elvándorlási mutatója – mondta. Szerinte ez annak köszönhető, hogy az ott élők megtalálják azokat az értékeket, amelyekre büszkék lehetnek, és tovább is akarják adni.

Varga Mihály azt mondta: ha a kisebb közösségek összetartanak, és megtalálják a közösségi fejlesztés lehetőségeit, akkor a nemzet is összetartóbb tud lenni, „a nemzet összetartása is tud erősödni”. – Az lehet igazán szabad ember, aki elköteleződik – hangsúlyozta. Kiemelte: 

Az összetartó közösségek gazdaságilag is sikeresebbek, törekedni kell arra,  hogy ez így legyen.

Varga Mihály beszédében kitért arra, hogy ezer éven keresztül a vármegye kifejezés fejezte ki egy nagyobb térség összetartozását. Felidézte, hogy „volt néhány évtized, amikor ettől el kellett tekinteni”, de meg lehet tanulni újra, egyben jelezte, visszaállítják azt a hagyományt, amelyre büszkék lehetünk.

Megemlítette, hogy a „szubszidiaritás” szót – amely szerint minél alacsonyabb szinten hozzák meg a közösség számára fontos döntéseket – sokat használják Európában. Mintha az Európai Unióban most elfeledkeznének erről, és mintha egy európai szuperállam létrehozásán gondolkoznának ahelyett, hogy a kis, apró közösségek sorsával törődnének –  jegyezte meg. Hozzátette: 

jól látható, hogy a határon túli magyarok ügyében indított petíciók, megkeresések vagy éppen a székelység ilyen típusú törekvései mennyire süket fülekre találnak az Európai Unióban.

Az egyéni szabadság fogalma csak a közösség tükrében értelmezhető – hangoztatta Varga Mihály. A magyar felfogás szerint van az egyénnél fontosabb érték: ilyen az Isten, haza, család – zárta gondolatait a pénzügyminiszter.

Borítókép: Varga Mihály (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)