A kormány elkötelezett a családok védelme mellett, ezért ösztönözni és segíteni kívánja a lakossági szereplőket abban, hogy megtakarításaik a szankciós infláció közepette is megőrizhessék értéküket. A kormány ennek érdekében négy elemből álló intézkedéscsomag bevezetéséről döntött, amelynek köszönhetően csökken az állam kamatkiadása, javul hazánk önfinanszírozási képessége, nő az állampapírok iránti kereslet, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket – közölte szerdán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A négy intézkedésből kettő a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapír-keresletet.
A GFM emlékeztetett: a lakossági szereplőket érintően a kormányzat azt a döntést hozta, hogy a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egyéves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják. A tájékoztatást a bankok október 1-jén megkezdték.
A háztartásokat érintő lépések másik eleme, hogy a kormány az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó-fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget írt elő.
Az intézményi szereplőknél a kormány lehetőséget biztosít a bankoknak, hogy csökkentsék az extraprofit-adó fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket.
Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapíralapoknál tartott eszközökben az értékpapír részaránya érje el a hatvan százalékot, az eszközök legfeljebb öt százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír- és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a húsz százalékot.
A GFM beszámolt arról, hogy az intézményi befektetők által kezelt állampapír-állomány jelentősen nőtt: a befektetési alapok kezében lévő állampapír-állomány 2023 augusztusára, alig három hónap alatt negyven százalékkal bővült, így 1800 milliárd forint közelébe emelkedett.
A terelőlépéseknek köszönhetően egyúttal Magyarország önfinanszírozási képessége is erősödött: május vége óta a külföldiek közel 84 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, így a külföldiek kezében lévő állampapírok harminc százalék feletti aránya augusztusra, ha csak kisebb mértékben is, de 29,6 százalékra csökkent.
A GFM úgy ítéli meg, hogy a DKJ-k kapcsán látványosan növekedett a kereslet és csökkentek a hozamok: az elmúlt időszakban jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon, aminek köszönhetően a diszkont kincstárjegyek piacán az idei kumulált többletkibocsátás meghaladta a 280 milliárd forintot, miközben a hosszú lejáratú állampapírok piacán szintén a kimagasló második negyedéves kereslet miatt az idei többletkibocsátás már meghaladja a 640 milliárd forintot. Emellett látványosan csökkentek a hozamok is, az érdemi kereslet hatására a három hónapos DKJ hozama 433 bázisponttal 9,29 százalékra csökkent, miközben a többi rövid és hosszú lejáratú állampapírok elsődleges kibocsátásánál is markáns hozamcsökkenés volt megfigyelhető.
A kormány ezen négy intézkedése rendkívül hatékonynak bizonyult, a kormány várakozásainak megfelelően mind a lakossági, mind az intézményi szereplők jelentősen növelték állampapír-állományukat, összességében pedig a lakosság pénzügyi tudatossága és az ország önfinanszírozási képessége is javult – közölték.
Eddig példa nélküli módon a családok kezében már nagyobb összegben vannak állampapírok, mint bankbetétek: a terelőlépések mintegy 1200 milliárd forintnyi közvetett és közvetlen lakossági állampapír-keresletet generáltak az elmúlt hónapokban, miközben a lakosság bankbetétállománya négyszázmilliárd forinttal csökkent. Így augusztus végére a háztartások 11 942 milliárd forintnyi állampapír- és 11 723 milliárd forintnyi bankbetét-állománnyal rendelkeztek – tájékoztatott a GFM.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
