Hol tart a magyar munkaerőpiac?

Tavaly tovább erősödött a foglalkoztatás Magyarországon, és az év közbeni reálkeresetek mérséklődését az év vége felé felváltotta azok ismételt növekedése. Idén az infláció további mérséklődése, a reáljövedelmek várható bővülése lendületet adhat a lakossági fogyasztásnak, ezen keresztül az egész gazdasági növekedésnek – vélik az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői, akik szerint európai viszonylatban is közelítjük a teljes foglalkoztatás állapotát.

Dolgozó a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. szarvasi üzemében Fotó: MTI/Rosta Tibor

Mint korábban beszámoltunk róla, idén januárban alig több mint 232 ezer volt a regisztrált álláskereső a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest több mint 400 ezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, tavaly januárhoz viszonyítva pedig közel 11 ezres mérséklődés figyelhető meg. 

Tavaly decemberében 21 ezer fővel, 4,723 millió főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma az előző év azonos időszakához képest.

A korosztály foglalkoztatási rátája 64,7 százalékra emelkedett Magyarországon 2022 decemberéhez viszonyítva. Ismét megközelítette 2022–2023-ban a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatás állapotát. Ez azt jelenti, hogy aki szeretne dolgozni, talál magának munkát Magyarországon, vagyis egyre nehezebb növelni a foglalkoztatotti létszámot – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. 

Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

 A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon: a fiatalok, a nyugdíjasok, a kisgyermeket nevelő szülők motiválása a munkaerőpiaci részvételre.

Az ösztönzők közé tartozik az is, hogy a 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük az átlagbérig. 

Továbbá adókedvezménnyel jár a nyugdíjasok (vissza)foglalkoztatása, mivel a bruttó bérből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják el, egyéb járulékokat nem. 

Mindezeken felül 2023. január 1-től azok a nők, akik harminc éves koruk betöltése előtt gyermeket vállalnak, egészen harmincéves korukig személyi jövedelemadó-mentességet kapnak az átlagbért terhelő adó mértékéig. 2020. január 1-től pedig minden anya, aki jelenleg legalább négy gyermeket nevel, vagy élete során négy vagy több gyermeket szült és felnevelt, élete végéig teljesen mentesül a jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól.

Az Eurostat negyedéves felosztásban közli a foglalkoztatottsági adatokat az Európai Unió tagországai és néhány EU-n kívüli ország vonatkozásában. 

Európai munkanélküliség alakulása

Fotó: MTI/Rosta Tibor

A legfrissebb, 2023 harmadik negyedévére vonatkozó adatokból megállapítható, hogy a 15 és 74 év közöttiek körében Izland (78,6 százalék) és Hollandia (73,2 százalék) vezet a foglalkoztatottsági ráta tekintetében. Magyarország (64,8 százalék) a középmezőnyben foglal helyet, Ausztria (66 százalék) és Csehország (65,2 százalék) mögött. Ugyanakkor a hazai ráta magasabb szintet ért el, mint a szlovák (62,6 százalék), a lengyel (61,6 százalék), a bolgár (60,8 százalék) és a román (53,7 százalék). Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 61,6 százalék, az eurózónáé 61,4 százalék volt a tavalyi harmadik negyedévben.

Míg a Gyurcsány-korszakban százezrek veszítették el a munkájukat és kényszerültek segélyekből élni, addig a nemzeti kormány sikerrel védte meg a munkahelyeket és a családokat.

– közölte korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint a kormány célzott intézkedésekkel igyekszik csökkenteni az álláskeresők számát és tovább növelni a munkaerőpiaci aktivitást. 

Ezt a mostani elemzésben is megerősítették a szakértők, akik úgy vélik, hogy a KSH adatai szerint a foglalkoztatás ugyan új rekordra emelkedett, azonban a munkanélküliek száma is enyhén növekedett. 

Ennek egyik oka lehetett, hogy a fogyasztás korábbi szintjét fenntartandó többen beléptek a munkaerőpiacra, vagyis az emelkedő árakat látva dolgozni kezdtek, vagy növekedett a munkában töltött idejük. 

– véli az alapítvány kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs. Véleménye szerint ilyen formában az árak emelkedési ütemének csökkenése után ők akár ki is léphetnek a munkaerőpiacról, így ismét lefelé korrigálhat a foglalkoztatás. Hozzátette: azonban a kedvező kereseti lehetőségeket látva ennek hatása mérsékeltebb lehet. Fontos itt látni, hogy e fent bemutatott kapcsolat rövid távon érvényes.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Rosta Tibor)