Új „adóvilág” lépett érvénybe Romániában

November elsejétől új „adóvilág” lépett érvénybe Romániában: az IT-ágazat alkalmazottainak is kell jövedelemadót fizetniük, az építőiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban dolgozók pedig a továbbiakban nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól.

2023. 11. 04. 6:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Klaus Johannis román államfő a múlt héten hirdette ki a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvényt, amelyet parlament előtti felelősségvállalással fogadtatott el a kormány. Az előírások leghangzatosabbja szerint az IT-ágazat bruttó tízezer lejt (2050 euró) meghaladó fizetésű alkalmazottainak a továbbiakban jövedelemadót kell fizetniük. Ugyanakkor mentesülnek a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás alól, aminek további fizetését külön kell kérvényezniük. Hasonlóan fontos változás, hogy az építőiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban dolgozók már nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási és a munkaerőpiaci járulék kifizetésétől. Némi kárpótlásként ezekben az ágazatokban november elsejétől megemelték a minimálbért: az építőiparban 4582 lej (935 euró), az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban pedig 3436 lej (701 euró) lesz a bruttó minimálbér. A kormány indoklása szerint azért volt szükség ezekre az intézkedésekre, hogy ezekben az ágazatokban az egészségügyi szolgáltatási járulék visszavezetése után se csökkenjen az alkalmazottak nettó fizetése.

Készpénzfizetési korlátozások is hatályba léptek november elsejétől. A jogi személyek és természetes személyek közötti bevételek és kifizetések napi felső határa ötezer lej (1020 euró), a jogi személyek pénztárában lévő készpénzösszeg a nap végén pedig nem haladhatja meg az ötvenezer lejt.

Két természetes személy között naponta legfeljebb tízezer lejes készpénzfizetés engedélyezett. A rendelkezéscsomag máris hullámokat ver. Marcel Ciolacu kormányfő Facebook-oldalán jelezte, hogy jövő hétre találkozóra hívja a pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank szakértőit, illetve a kisvállalkozók, a bankok és a civil társadalom képviselőit, hogy egyeztessenek a készpénzfizetés korlátozásának körülményeiről. A miniszterelnök ugyanis elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány intézkedésére reagálva a bankok növelni készülnek az illetékeiket. A Hotnews.ro című hírportál elemzéséből mindenesetre az derül ki, hogy az intézkedés a vidéki kisboltok tulajdonosait érinti a leghátrányosabban, ahol a vevők többnyire készpénzzel fizetnek, a befolyt összegeket pedig a tulajdonosok banki számlán kénytelenek elhelyezni.

Nyolc év alatt immár az ötszázötvenötödik módosításon esett át a romániai adótörvénykönyv. Ez a legutóbbi a kormány ígérete szerint megoldja Románia költségvetési hiányának kérdését, általa központi és helyi szinten változatlanul rendelkezésre állnak az európai uniós finanszírozású beruházások önrészéhez szükséges pénzösszegek, és a deficitet is sikerül kordában tartani. A Wall-street.ro gazdasági portál elemzése szerint azonban az adótörvénykönyvi módosítások harminckét százaléka rossz, illetve nagyon rossz intézkedés volt, negatív hatással az adófizetőkre vagy a költségvetésre.

A változtatások huszonhat százaléka valódi hatás nélküli, úgynevezett kozmetikai módosításnak tekinthető, alig harminchárom százalékra rúg a jónak minősített, „korlátozott pozitív hatással” bíró intézkedések aránya, és csak kilenc százalék tekinthető nagyon jó intézkedésnek.

A sűrű módosítások következtében a költségvetési bevételek 2022-ben a GDP 0,53 százalékának megfelelő összeggel csökkentek 2016-hoz képest.

Az intézkedéscsomag állami költségvetésre gyakorolt hatása idén csak a költségvetési kiadások csökkenésében mutatkozik meg, mivel az új adók és adóemelések csak 2024-től lépnek hatályba. A hivatalos számítások szerint a 2023-as állami büdzsére gyakorolt hatás 630 millió lej (128,5 millió euró) lesz, ami pedig a fogyasztókat és a magánszektort terhelő adóemeléseket illeti, ezek 2024-ben várhatóan 16 milliárd lejjel (3,26 milliárd euró), 2025-ben pedig további húszmilliárd lejjel növelik a költségvetési bevételeket. Az állami takarékoskodás esetében viszont az összeg állandó marad, 2024-től évente hárommilliárd lej megtakarítást kellene elérnie az államnak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.