A kiadások lefaragására készül a román kormány, miután 2023 első három hónapjának mérlege szerint a vártnál jóval alacsonyabbak a költségvetési bevételek. A Ziarul Financiar gazdasági lap szerint az elmúlt húsz esztendőben először fordul elő, hogy a bukaresti kabinet már az év első három hónapjának elteltével költségvetés-kiigazításra kényszerül.
Az adóhatóság (ANAF) napokban közzétett jelentése szerint március végéig 83,535 milliárd lej (17,05 milliárd euró) adót hajtottak be, hét százalékkal többet ugyan, mint 2022 első negyedévében, az idénre tervezettnél azonban 2,981 milliárd lejjel (608,3 millió euró) kevesebbet. Az általános forgalmi adóból 22,63 milliárd lej folyt be az államkasszába, 12,3 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Adrian Caciu pénzügyminiszter máris bejelentette, hogy a helyzet következtében mintegy húszmilliárd lejjel (4,08 milliárd euró) tervezik lefaragni a 2023. évi állami kiadásokat. Az ígéret szerint a fontos kiadásokat mindez nem érinti, de lesznek olyan területek, ahol „a költségvetési konszolidációnak a költségvetési kiadásokat is érintenie kell”.
A lehangoló bejelentésben foglaltakat Nicolae Ciuca miniszterelnök is megerősítette. Szükség van az állami kiadások tervezett lefaragására, fogalmazott, de ez nem érinti a közalkalmazottak bérét. A kormányfő kijelentése egyfajta „zsibbasztó” Marcel Bolos európai alapokért felelős miniszter riasztó nyilatkozata után, aki szerint a büdzsé bevételeinek megcsappanása a közalkalmazottak számának csökkentéséhez vagy bérük lefaragásához vezethet. A tárcavezető az Antena 3 hírtelevízió egyik műsorában így fogalmazott: „Jelenleg mintegy 110 milliárd lejt fordítunk a közszférában bérekre, márpedig a helyreállítási tervben, a PNRR-ben megszabott feltételek egyike a fenntarthatóság. Tekintettel az Európai Bizottságnak a speciális nyugdíjak reformja terén támasztott elvárásaira, továbbá a fenntarthatóság elvére, a közalkalmazottak bérének módosítása vagy a közszféra dolgozói létszámának potenciális csökkentése irányába haladunk.” Ha így lesz, az mintegy 1,3 millió romániai közalkalmazott munkahelyét, illetve fizetését veszélyezteti.
A román kormány 2023-ra 540 milliárd lejes (110,2 milliárd euró) bevételt irányzott elő, az első negyedév ritmusának esetleges állandósulása azonban 34 milliárd lejes hiányt „ígér” az év végére. Az ANAF adatai szerint az ágazatban tapasztalható visszaesés következtében csak az építőipar területén tíz százalékkal csökkentek az adó- és illetékbevételek.
A koalíciós megállapodás értelmében a miniszterelnöki teendőket májustól átvevő Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint is változtatni kell a közpénzek elköltésén. A képviselőház jelenlegi elnöke arról is beszélt, hogy elodázhatatlan a közpénzek elköltésének megreformálása, az adóhatóság tevékenységének fokozott digitalizálása, és mindenki értésére adta, hogy az általa vezetendő kormány a bérpótlékok megnyirbálására készül.
A Román Nemzeti Bank egyenesen arra figyelmeztet, hogy a kormány túl-, illetve alábecsülő számításai miatt a költségvetési hiány a statisztikákban szereplő összeget is meghaladhatja. A helyzet kritikus: a bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint 2022-ben 5,68 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány, idén pedig 4,4 százalékos deficittel számol a román kormány.
Borítókép: Nicolae Ciuca román miniszterelnök (Fotó: Europress/AFP)
