Varga Mihály: A versenyképesség növelése az egyik legfontosabb cél – ehhez igazodott az adópolitika

Jelentősen, mindösszesen négy százalékra csökkent az áfarés mértéke Magyarországon. Varga Mihály pénzügyminiszter a Nézőpont Intézet által szervezett konferencián arról beszélt, a munkaalapú társadalom megteremtéséhez igazították az adórendszert is, a digitalizációval (online fizetés és számlarendszer) jelentősen fehéredett a gazdaság, az adóbevallások egyre nagyobb digitalizációjának köszönhetően pedig több kapacitása marad az adóhivatalnak a napi terepmunkára.

20230921 Eger Közgazdász vándorgyűlés a Hotel Eger & Park-ban. Fotó: Huszár Márk HM Heves Megyei Hírlap Képen: Varga Mihály, pénzügyminiszter Fotó: Huszár Márk

Versenyképességnövelő adópolitika

Az adókat nem növelni, hanem beszedni kell – a gazdaságfehérítés jelentősége a magyar gazdaságpolitikában címmel és tárgykörben tartott előadást a rendezvényen Varga Mihály pénzügyminiszter, az adóátalakításokkal kezdve ismertetőjét. Azt mondta, nem csupán az adók növelése kerülhető el, a közterhek hatékony beszedése megteremti az adócsökkentések lehetőségét is.

Számos intézkedést vezettünk be, hogy versenyképesebbé tegyük a gazdaságot – húzta alá, a másik cél pedig a demográfiai trend megfordítása. A globális minimumadóról szólva azt mondta, be kellett ugyan állni a sorba, ám nonszensznek nevezte, ha az adó egy része hazánkon kívül kerül, de a gazdaság fehérítése nem egyetlen lépésből áll.

Fontos kérdés az is, mit adóztatunk, jóléti helyett munkaalapú gazdaságot kívántak felépíteni, ennek megfelelően legnagyobb intézkedés a munka adóinak csökkentése. Ez a tőkével is összefüggésben áll, a tőkét terhelő adók mértéke is csökkent, a másik oldalon látható a gazdaság fehéredése és a fogyasztási típusú adók növelése – utóbbi kettő miatt nőttek mégis az adóbevételek.

Varga Mihály hozzátette, a versenyképesség növelése az egyik legfontosabb cél, Magyarországon nincs forrásadó. A vállalati adózásban a negyedik, a nemzetközi adózásban a harmadik hely jutott Magyarországnak – tette hozzá.

Ugyanígy az uniós adócsökkentési rangsor tekintetében is. A GDP-arányos adóterhelés csökkentése igen jelentős, a hét szűk esztendő negyedik évéből visszatekintve van, ahol ennek ellenkezője jellemző. Magyarországon viszont az Eurostat adatai alapján 2009–2022 között közel négy százalékkal csökkent az adóelvonás mértéke. A fehéredés pozitívumait az Európai Bizottság is visszajelezte. Az áfrarés Magyarországon 22-ről csökkent négy százalékra – utalt vissza Vukovich Gabriella ismertetőjére.

A megfelelő válaszok megtalálásához ugyanakkor az adózók tagolása is szükséges, megkülönböztetünk jogkövetőket, hibázókat, szabálykerülőket és a szándékos üzleti modellt, a csalást. A pozitív adós minősítéshez az szükséges, hogy az adóhatóság három évig ne találjon szándékosságból eredő adózási hibát – emelte ki.

Hozzátette, az online kasszák komoly előnyt jelentenek. Az ekáerről szólva elmondta, 2015-ben indították el, az országba érkező áruk útjának nyomon követésére. Az Európai Bizottság folyamatosan támadja, ám működik; a bankkártya-elfogadóhelyek száma nem azért nőtt, mert a készpénzt kiszorítanák, de a nemzetközi tapasztalat, minél kevesebb a készpénz aránya, annál inkább fehéredik a gazdaság. Szintén fehérítő eszközként sorolta az online számlarendszert – utóbbi helyről 300-400 millió adat érkezik be hetente.

Adóhatósági oldalról is történtek változások, az adóbevallások automatizálása a személyijövedelemadó-bevallásokkal kezdődött. Ezek nyolcvan százalékát jóvá is hagyják az adózók, közel kétmillióan automatikusan elfogadják úgy, hogy nem néznek rá – a fennmaradók kiegészítik vagy ki kell egészíteniük. Ugyanezt az automatizmust szeretnék kiterjeszteni a cégekre, az áfabevallásokat is szeretnék elektronikussá tenni, hogy a beérkező adatok alapján az adóhatóság ajánljon áfabevallási javaslatot. Ezáltal több kapacitás juthat a napi terepmunkának, és csökkenti az állami bürokráciát is – zárta gondolatait.