Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Stiftung közös tanulmányának bemutatóján sikertörténetnek nevezte a magyar gazdaság fehéredését. Itt kiemelte az online fizetés biztosítását, a kedvező adókörnyezet megteremtését, az adóelkerülők elleni hathatós fellépést. De ugyanitt említhetők az online pénztárgépek, a hálapénz tilalma is.
Kiemelte, tanulmányukban az Eurobarométer adatait vették alapul. Először 2005-ben tettek fel a korrupcióra irányuló kérdést, a kérdés először arról szólt 2013-ig, vártak-e a megkérdezettől kenőpénzt, tíz éve pedig úgy, hogy egyáltalán találkozott-e ezzel a jelenséggel. Nálunk kisebb arányban Szlovéniában (hat-hét százalék) találkoztak korrupciós esettel. Magyarország esetében az észlelt korrupció mértéke a 2005-ös 22 százalékról 2023-ra kilenc százalékra csökkent, a visszaszorulás mértéke folyamatos, megelőzve ezzel Ausztriát, ahol egy-két százalékkal magasabb ez az arány. Horvátország ugyanakkor romló tendenciát mutat.
A bűnüldözésre irányuló elégedettségi kérdés esetében is látszik, mára elégségesnek ítélik meg a bűnüldözés aktivitását, az eljárások számát. Ausztriában százból 44-en elégedettek ezzel, a visegrádi régióban Lengyelországban és Magyarországon nőtt az elégedettek aránya, ma nagyjából minden harmadik ember elégedett teljes mértékben e téren. Bulgária és Horvátország mutat lemaradást – sorolta Mráz Ágoston Sámuel.
Kiemelte, azok aránya, akik szerint a nemzeti kabinet eleget tesz a korrupció elleni kötelezettségnek, Ausztria és Szlovénia ért el magas elégedettségi mutatót (százszázalékos elégedettség itt nem létezik) – jegyezte meg. – Magyarországon a megkérdezettek 36 százaléka elégedett, 2009-ben pontosan negyedennyi volt az elégedettek aránya – zárta gondolatait.
Négyszázalékos áfarés
Lecsökkent azoknak az aránya, akik zsebbe kapják a fizetésüket, Magyarországon 29 százalék ennek az aránya, és egyre többen látják előnyösnek a szabálykövető magatartásformákat – mondta Vukovich Gabriella, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgatója. A gazdaságfehéredés mutatói az áfabevételekben is megmutatkoznak, hiszen jelentős bevételi forrás a gazdaságszerkezetből eredően. Az elkerülés módozatai között említette Vukovich Gabriella a csődöt, az adminisztráció hiányosságait, egyben hozzátette, a fellépés módozatait – ekáer, e-számla, az áfarés – Magyarország mellett Lettország és Lengyelország csökkentette kiemelkedően az áfarést. A hazai 4,4 százalékos áfarés az unió legalacsonyabbjai közé tartozik, ami az áfabevételek növekedését eredményezi, kiemelkedő, 80 százalékos az ugrás 2010-hez képest – jegyezte meg.
Versenyképességnövelő adópolitika
Az adókat nem növelni, hanem beszedni kell – a gazdaságfehérítés jelentősége a magyar gazdaságpolitikában címmel és tárgykörben tartott előadást a rendezvényen Varga Mihály pénzügyminiszter, az adóátalakításokkal kezdve ismertetőjét. Azt mondta, nem csupán az adók növelése kerülhető el, a közterhek hatékony beszedése megteremti az adócsökkentések lehetőségét is.
Számos intézkedést vezettünk be, hogy versenyképesebbé tegyük a gazdaságot – húzta alá, a másik cél pedig a demográfiai trend megfordítása. A globális minimumadóról szólva azt mondta, be kellett ugyan állni a sorba, ám nonszensznek nevezte, ha az adó egy része hazánkon kívül kerül, de a gazdaság fehérítése nem egyetlen lépésből áll.
Fontos kérdés az is, mit adóztatunk, jóléti helyett munkaalapú gazdaságot kívántak felépíteni, ennek megfelelően legnagyobb intézkedés a munka adóinak csökkentése. Ez a tőkével is összefüggésben áll, a tőkét terhelő adók mértéke is csökkent, a másik oldalon látható a gazdaság fehéredése és a fogyasztási típusú adók növelése – utóbbi kettő miatt nőttek mégis az adóbevételek.
Varga Mihály hozzátette, a versenyképesség növelése az egyik legfontosabb cél, Magyarországon nincs forrásadó. A vállalati adózásban a negyedik, a nemzetközi adózásban a harmadik hely jutott Magyarországnak – tette hozzá.
Ugyanígy az uniós adócsökkentési rangsor tekintetében is. A GDP-arányos adóterhelés csökkentése igen jelentős, a hét szűk esztendő negyedik évéből visszatekintve van, ahol ennek ellenkezője jellemző. Magyarországon viszont az Eurostat adatai alapján 2009–2022 között közel négy százalékkal csökkent az adóelvonás mértéke. A fehéredés pozitívumait az Európai Bizottság is visszajelezte. Az áfrarés Magyarországon 22-ről csökkent négy százalékra – utalt vissza Vukovich Gabriella ismertetőjére.
A megfelelő válaszok megtalálásához ugyanakkor az adózók tagolása is szükséges, megkülönböztetünk jogkövetőket, hibázókat, szabálykerülőket és a szándékos üzleti modellt, a csalást. A pozitív adós minősítéshez az szükséges, hogy az adóhatóság három évig ne találjon szándékosságból eredő adózási hibát – emelte ki.
Hozzátette, az online kasszák komoly előnyt jelentenek. Az ekáerről szólva elmondta, 2015-ben indították el, az országba érkező áruk útjának nyomon követésére. Az Európai Bizottság folyamatosan támadja, ám működik; a bankkártya-elfogadóhelyek száma nem azért nőtt, mert a készpénzt kiszorítanák, de a nemzetközi tapasztalat, minél kevesebb a készpénz aránya, annál inkább fehéredik a gazdaság. Szintén fehérítő eszközként sorolta az online számlarendszert – utóbbi helyről 300-400 millió adat érkezik be hetente.
Adóhatósági oldalról is történtek változások, az adóbevallások automatizálása a személyijövedelemadó-bevallásokkal kezdődött. Ezek nyolcvan százalékát jóvá is hagyják az adózók, közel kétmillióan automatikusan elfogadják úgy, hogy nem néznek rá – a fennmaradók kiegészítik vagy ki kell egészíteniük. Ugyanezt az automatizmust szeretnék kiterjeszteni a cégekre, az áfabevallásokat is szeretnék elektronikussá tenni, hogy a beérkező adatok alapján az adóhatóság ajánljon áfabevallási javaslatot. Ezáltal több kapacitás juthat a napi terepmunkának, és csökkenti az állami bürokráciát is – zárta gondolatait.
