Egész Európa elaludt, a németek és a lengyelek is

Kevés tőke áramlott az európai energetikába, leginkább az olcsó orosz energiaforrások miatt.

Az önálló energiatárca felállítása Mátrai Károly szerint azt mutatja, hogy a kormányzat erősen fókuszál az energetikára. A minisztériummal és a megújult Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH) olyan hármast alkot az MVM-csoport, amelyre lehet és kell is építeni.

A nemzetközi terjeszkedési terveik között sorolta fel a további régiós fókuszpontként Szerbiát, Romániát és a Balkánt, de nem elképzelhetetlen az sem, hogy például LNG-kapacitást kötnek majd le Németországban vagy Lengyelországban. Kitért arra is, az energiaintenzív iparágak kormányzati politikáját mindenekelőtt azzal támogatják, hogy Paks I esetében mind a négy blokknál elindították az üzemidő-hosszabbítási projektet. Ez azt jelenti, hogy 2037-ig felújítják a blokkokat és a kapcsolódó energetikai rendszereket. Emögött csaknem 15 éves beruházási ciklus húzódik, amelynek a végén az atomerőművi főberendezéseket megtartva, üzembiztosan és költséghatékonyan tudják a Paksi Atomerőművet üzemeltetni 2037 helyett immár 2057-ig.

Fontos lépésnek nevezte, amikor az előterjesztésük alapján a kormány döntést hozott arról, hogy a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait a kombinált ciklusú gázturbinás, úgynevezett CCGT-erőmű megépítéséig tartja üzemben. Nem egy erőművet építenek fel, hanem a visontai mellett a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi telephelyén további két gázturbinás blokkot, összesen három turbinát létesítenek Kelet-Magyarországon. Hozzátette: előrehaladott állapotban van a pályázat, 2024. első-második negyedévében eredményt hirdetnek és szerződnek.

– Mi arra törekszünk, hogy a Paks I és a Paks II közti szinergiákat a lehető legjobban kihasználjuk. Óriási felelősség, hogy ne két teljesen független erőművet építsünk fel – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy más egyéb mellett a karbantartás és az oktatás területén is szorosabbra fűzhető a kapcsolat. Paks II-re egyértelműen szükség van, „sőt hosszabb távon el tudom képzelni további kisebb moduláris reaktorok Magyarországra telepítését, amelyek segíthetnek kielégíteni azt az energiaigényt, amit majd az unokáink támasztanak a magyar energetikával szemben” – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy a kontinensen az elmúlt húsz-harminc évben nem voltak jelentős erőművi beruházások, ahol fejlesztettek, ott sem a szükséges léptékben. 

– Egész Európa elaludt, említhetem akár a németeket vagy a lengyeleket is, akiknél az elavult erőművi infrastruktúra gondot okoz – tette hozzá. Kevés tőke áramlott az európai energetikába, leginkább az olcsó orosz energiaforrások miatt, a következő 10-15 év azonban garantáltan az energetikai boom jegyében telik – mondta, megjegyezve, a nemzetközi felmérések alapján a fordulat már a háborút megelőzően, 2020-ban elérkezett, azóta nagyobb arányban keresi a megújuló energiaforrásokat a tőke, mint a fossziliseket. A folytatásban az arány még inkább az előbbiek javára billen el, ömlik a pénz a tiszta technológiákba. 

– Ebben Európa nem maradhat le, az energiaipar megújítása, zöldítése elengedhetetlen ahhoz, hogy visszanyerhessük nemzetközi versenyképességünket – hangsúlyozta. A régi, korszerűtlen, adott esetben a környezetet terhelő erőműveket mindenütt be kell zárni, hogy az újak már modern technológiával, karbonsemlegesen szolgálják ki az európai polgárokat a következő húsz-harminc, sőt akár negyven-ötven évben – összegezte az MVM vezérigazgatója.

Borítókép: Zajlik Paks II építése (Fotó: MTI/Illyés Tibor)