A Schedl német autóipari vállalat 40 milliárd forintos beruházása nyomán 160 új munkahely jön létre Debrecenben és Kecskeméten – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt közölte, hogy a cég zöldmezős beruházást hajt végre két helyszínen, Debrecenben és Kecskeméten is, és az újonnan létesített egységeiben kerék-összeszerelő és -szekventáló tevékenységet fog folytatni a BMW, illetve a Mercedes-Benz Magyarországon gyártott autói számára 2025-től.
A projekt értéke 40 milliárd forint, ehhez az állam kétmilliárd forintos támogatást nyújt, így segítve elő 160 új munkahely létrejöttét a két városban –tájékoztatott.
Arra is kitért, hogy az éles versenyben elnyert új beruházás tovább erősíti a német beruházói közösség vezető szerepét Magyarországon, ahol a külföldi működőtőke mintegy húsz százaléka német cégekhez köthető, az általuk foglalkoztatott emberek száma pedig meghaladja a 300 ezret.
A beruházás a magyar–német gazdasági kapcsolatokról ismételten jó bizonyítványt állít ki, és világosan mutatja, hogy a vállalatok nem vesztették el a józan eszüket, és nem újságcikkek meg NGO-k jelentései, hanem a valóság alapján hozzák meg a döntéseiket
– jelentette ki.
Szijjártó Péter beszédében az elmúlt évek kiszámíthatatlanságáról és kríziseiről is beszámolt, aláhúzva, hogy ugyan rövid időn belül háromszor is megtört a világgazdasági status quo, volt egy folyamat, amely minden nehézség ellenére megállíthatatlanul tör előre: az autóipar elektromos átállása. Kiemelte, hogy ez a technológiai forradalom új kihívás elé állítja a világgazdaság mindegyik szereplőjét, a kormányokat és a vállalkozásokat egyaránt.
Mi, magyarok, komoly ambícióval szálltunk bele ebbe az új versenybe, hiszen már az elején deklaráltuk a célunkat, hogy nemcsak részt akarunk venni ebben az új versenyben, hanem ennek a legjobbjai közé kívánunk kerülni
– fogalmazott a tárcavezető.
Kifejtette, hogy az autóipar átállása olyan világgazdasági korszakot hozott, amelyben a Kelet és Nyugat közötti civilizált és kulturált együttműködés minden korábbinál nagyobb jelentőséggel bír a kölcsönös egymásrautaltság miatt. Ennek kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy mindez kiválóan illeszkedik abba a kormányzati stratégiába, amelynek célja, hogy az ország a keleti és a nyugati gazdaság európai találkozási pontjává váljon.
– És ez a gazdaságpolitikai stratégia meghozta eredményét a tekintetben is, hogy Magyarország hosszú évszázadok után most először nem a követője, hanem éllovasa egy, a világgazdaság jövőjét alapvetően meghatározó nagy technológiai átalakulásnak – mondta.
A miniszter ennek alátámasztására leszögezte, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül hazánkban van jelen gyártókapacitással mind a három német prémium autómárka, valamint a világ tíz legnagyobb, elektromos akkumulátorokat gyártó vállalata közül is már öt elkötelezte magát Magyarország mellett.
Ezek magukkal hozzák a megnövekedett beszállítói igényeket is, amelyeknek két hatása van. Az egyik, hogy újabb és újabb beszállító vállalatok érkeznek Magyarországra, illetve hogy a magyarországi kis és közepes méretű vállalatok termékei, szolgáltatásai iránt is folyamatosan nő a kereslet
– mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy a hazai autóipar hatalmas utat járt be az elmúlt másfél évtizedben, míg az utóbbi hat évben már rendre a világ húsz legnagyobb autóipari exportőre közé tartozott Magyarország.
Ez a húsz ország egyébként a világ autóipari exportjának több mint 90 százalékát adja. 2022-re elértük azt is, hogy az autóipar termelési értéke tízezermilliárd forint fölé ment, s a tavalyi évben 11 százalékos növekedést követően már a tizennégyezermilliárd forintot is megközelítette – tudatta.
