Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Fotó: Vajda János
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Miskolcon folytatódott az MKIK-KAVOSZ Zrt. Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni kell című konferenciasorozata pénteken. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a kis- és közepes vállalkozások számára a piaci lehetőségeket.
Fotó: Vajda János
A konferenciát Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi Kamara elnöke nyitotta meg. Mint mondta, ma a vállalkozásoknak az információ és a tudás a legfontosabb. Sokszor felmerül kérdésként a technológiai váltás, ugyanis a térségben sok az autóipari beszállító. Ugyanakkor nem mindegy, hogy elektromos meghajtású gépjárművekhez szállítanak be alkatrészeket, vagy hagyományos meghajtású autókhoz. Ehhez a váltáshoz komoly gazdasági fejlesztés szükséges – hangsúlyozta a kamara elnöke.
Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke kiemelte: céljuk egy olyan vármegyét működtetni, amely vonzó a befektetők számára és egyben képes megtartani a lakosságát.
Fotó: Vajda János
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azzal kezdte nyitóelőadását, hogy nem a számháborúk időszakát éljük. A kamara egyre fontosabb szerepet játszik a kis- és középvállalkozások támogatásában és fejlesztésében, ennek megfelelően felvállalja a híd szerepét a politika és a piac között.
– Fontos, hogy sokáig úgy hittük – fogalmazott az elnök –, hogy a piac mindent megold, képes minden tekintetben szabályoznia magát. Ám ez a gondolat téves, a nagy vállalatok piaci erőfölényével nagyon könnyen vissza tudnak élni, és ha az állam nem avatkozik közbe egyes területeken, annak az a vége, hogy bizonyos szektoroknak megnő az adója. A kamara ebben proaktív a politika felé, segíti a szabályozói szerepét.
A tervezett négyszázalékos gazdasági növekedéshez szükséges a munkaerőpiac további mozgósítása. A fenntartásához pedig 2030-ra el kellene érni a 85 százalékos foglalkoztatási rátát – ezt már Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelentette ki.
A 30–50 éves korosztály tekintetében bőven az uniós számok felett áll a hazai foglalkoztatás, de a fiatalok körében kissé el vagyunk maradva
– mondta Czomba Sándor. Így szükséges a fiatal és az idősebb korosztályra „lőni” a munkaerőpiaci mozgósítás tekintetében. Ezzel lehet 2030-ra 80-ról 85 százalékra növelni a foglalkoztatási rátát, és ezzel válik fenntarthatóvá a négyszázalékos gazdasági növekedés.
Sajnos a magyar demográfiai sajátosságok miatt évente sok munkavállalót veszít a hazai gazdaság. Várhatóan 2030-ra 300 ezer munkavállaló esik ki a rendszerből. Ezt csak úgy lehetne kiegyensúlyozni, ha családonként legalább 2,3-2,4 gyermek születne. Ma ez a mutató 1,5, és Czomba Sándor szerint ennek is örülni kell, mert 1,3-ról emelkedett erre a szintre.
Vagyis éppen emiatt a következő időszakban szükséges lesz a harmadik országból származó munkaerő behozatala, de Czomba Sándor jelezte, hogy ez elsősorban a nagyvállalatok rendszereinek működtetésére lesz alkalmas. A kis- és közepes vállalatok továbbra is jellemzően a magyar munkavállalóknak adnak munkalehetőséget. Tehát a szektor rendkívül fontos a politika számára.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
