Nem mindig képes szabályozni önmagát a piac

Az MKIK-KAVOSZ Zrt. vállalkozásokat célzó konferenciasorozata Miskolcon folytatódott.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Fotó: Vajda János

Miskolcon folytatódott az MKIK-KAVOSZ Zrt. Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni kell című konferenciasorozata pénteken. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a kis- és közepes vállalkozások számára a piaci lehetőségeket.

Fotó: Vajda János

A konferenciát Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi Kamara elnöke nyitotta meg. Mint mondta, ma a vállalkozásoknak az információ és a tudás a legfontosabb. Sokszor felmerül kérdésként a technológiai váltás, ugyanis a térségben sok az autóipari beszállító. Ugyanakkor nem mindegy, hogy elektromos meghajtású gépjárművekhez szállítanak be alkatrészeket, vagy hagyományos meghajtású autókhoz. Ehhez a váltáshoz komoly gazdasági fejlesztés szükséges – hangsúlyozta a kamara elnöke.

Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke kiemelte: céljuk egy olyan vármegyét működtetni, amely vonzó a befektetők számára és egyben képes megtartani a lakosságát.

Fotó: Vajda János

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azzal kezdte nyitóelőadását, hogy nem a számháborúk időszakát éljük. A kamara egyre fontosabb szerepet játszik a kis- és középvállalkozások támogatásában és fejlesztésében, ennek megfelelően felvállalja a híd szerepét a politika és a piac között.

– Fontos, hogy sokáig úgy hittük – fogalmazott az elnök –, hogy a piac mindent megold, képes minden tekintetben szabályoznia magát. Ám ez a gondolat téves, a nagy vállalatok piaci erőfölényével nagyon könnyen vissza tudnak élni, és ha az állam nem avatkozik közbe egyes területeken, annak az a vége, hogy bizonyos szektoroknak megnő az adója. A kamara ebben proaktív a politika felé, segíti a szabályozói szerepét.

A tervezett négyszázalékos gazdasági növekedéshez szükséges a munkaerőpiac további mozgósítása. A fenntartásához pedig 2030-ra el kellene érni a 85 százalékos foglalkoztatási rátát – ezt már Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelentette ki.

A 30–50 éves korosztály tekintetében bőven az uniós számok felett áll a hazai foglalkoztatás, de a fiatalok körében kissé el vagyunk maradva 

– mondta Czomba Sándor. Így szükséges a fiatal és az idősebb korosztályra „lőni” a munkaerőpiaci mozgósítás tekintetében. Ezzel lehet 2030-ra 80-ról 85 százalékra növelni a foglalkoztatási rátát, és ezzel válik fenntarthatóvá a négyszázalékos gazdasági növekedés.

Sajnos a magyar demográfiai sajátosságok miatt évente sok munkavállalót veszít a hazai gazdaság. Várhatóan 2030-ra 300 ezer munkavállaló esik ki a rendszerből. Ezt csak úgy lehetne kiegyensúlyozni, ha családonként legalább 2,3-2,4 gyermek születne. Ma ez a mutató 1,5, és Czomba Sándor szerint ennek is örülni kell, mert 1,3-ról emelkedett erre a szintre.

Vagyis éppen emiatt a következő időszakban szükséges lesz a harmadik országból származó munkaerő behozatala, de Czomba Sándor jelezte, hogy ez elsősorban a nagyvállalatok rendszereinek működtetésére lesz alkalmas. A kis- és közepes vállalatok továbbra is jellemzően a magyar munkavállalóknak adnak munkalehetőséget. Tehát a szektor rendkívül fontos a politika számára.