Idén 2,5 százalék, jövőre 4,1 százalék gazdasági növekedést tervez a kormányzat – indította előadását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Debrecenben, az MKIK és a KAVOSZ közös konferenciáján. Elmondta: terveik szerint öt dolgot szeretnének a tavalyi visszaesés után helyreállítani. Abból az egyik a fogyasztás, ami a februári adatokat látva ki van pipálva. Rendben lesznek a kiskereskedelmi számok, rendben van a turizmus és az egyéb szolgáltatási szektor. A másik a beruházás, ami szerinte ugyancsak pipa, látva a működőtőke-beáramlást. A harmadik terület a munkaerőpiac, amelyben valójában finomhangolást szeretnének végrehajtani, egyben növelni a munkavállalói aktivitást. A miniszter úgy látja, több korcsoportban és több képzettségi csoportban is nőtt az aktivitás, vagyis ez is pipa.
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán
A negyedik pipa Nagy Márton szerint a hitelezés helyreállítása. Nem csak a vállalati szektort, hanem a lakossági területet is sikerült felrázni. Ami igazán jó hír, hogy a piaci alapú hitelek is elkezdtek menni. Ami viszont nem pipa, az az export. Ezért is volt a napokban Berlinben. A miniszter szerint nagyon úgy tűnik, valami nincs egészen rendben az autópiacon. A zöld átállás, vagy talán valami más miatt, de termelési és eladási lassulás van. Lassul Európában, lassul Kínában és egy ideje lassul az Egyesült Államokban is. Nagyon úgy tűnik, hogy az elektromos autózás területén történt valami. A Tesla 3000 embert tervez elbocsátani, nem esik a tőzsdei árfolyama a BYD-nak és a német autóipar is kihívásokkal küzd. Szóval itt látszódnak problémák. Például az is nagy probléma, hogy a támogatási rendszereket egyik pillanatról a másikra beszüntették, egy szó nélkül – jelezte Nagy Márton.
Fontos, hogy ez a lassulás ne tartós legyen, hanem átmeneti. Ezen van most mindeni. Például a Financial Times is arról írt a napokban, hogy ez cél. Nagy Márton elmondta, hogy a helyreállításhoz három szereplő kell: az állam, a vállalkozások, és a fogyasztók. A fogyasztónak megrendült a bizalma az átállásban. (Persze mi is úgy gondoljuk, hogy nincs visszaút, az elektromos közlekedés a jövő – vélte a miniszter.) Ezt a bizalmat vissza kell állítani. Például kellenek a töltőállomások Európában is. Ez egy sarokpontja az elektromobilitásnak.
– A 2035-ös elektromos autóátálláshoz sajnos nincs megfelelő stratégia Európában. Minderről azért merek beszélni, mert hamarosan itt a magyar elnökség, és terveink szerint szeretnénk stratégiát letenni az asztalra. A cél, hogy az eddigi hibákat ki kell javítani, hogy a növekedés újra visszatérjen – mondta Nagy Márton. – Ma erről szól a gazdaságpolitika és éppen nagyon szerencsés a magyar uniós elnökség, mert ezen mi – mondta a miniszter – sokat tudunk javítani.
A berlini kitérő után részletesebben beszélt a hitelezés, a hitelpiac helyreállításáról. Magyarországon azért nagyon fontos a hitelezés, mert itt futott fel leginkább az infláció. Kétszámjegyű kamatoknál pedig nincs az az értelmes vállalkozás, amely hitelt venne fel. 2023-ban a beruházási hitelek ennek megfelelően összeestek. Ugyanakkor persze a bankoknak van egy csomó pénze, amit szeretnének kihelyezni. A miniszter összefoglalta az elmúlt évek hitelprogramjainak részleteit, így az Növekedési Hitelprogram (NHP), a Széchenyi és a Baross Gábor hitelprogramokat. Ezeknek az összkihelyezése 8000 milliárd forint körül alakult, vagyis ekkora összeg került a piacokra a kormányzati szerepvállalással.
Mint mondta, a következő időszakban tovább folytatódnak a hitelprogramok és a pályázati kiírások. Ugyanakkor megjegyezte, hogy most a normális helyzet az lesz, hogy egy picivel magasabb kamatszinteken kell működni, de 2023-ban már sikerült megállítani a hitelpiac visszaesését.
