Nagy István: Megfordítjuk a rendszert

A hétfőn kezdődött magyar uniós elnökség kapcsán adott interjút a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint szerencsés időben, az uniós intézményrendszer átmeneti időszakában lett Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Ez olyan lehetőségeket is jelent, amelyeknek segítségével az agrárminiszterek megfogalmazhatják javaslataikat az új közös agrárpolitikáról. A miniszter beszélt egy esetleges új cukorgyár létesítésének koncepciójáról és több kulcsnövénynél a teljes önellátás megteremtésének lehetőségeiről is.

Nagy István agrárminiszter Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

– Reménységgel tekintek az új ciklus felé, ennek pedig több oka is van. Az egyik, hogy Magyarország is egy olyan embert delegált most az Európai Parlamentbe, aki kipróbált gazdaember, aki már merte fölemelni a hangját a gazdák védelmében itthon és Európában is. Győrffy Balázsról beszélek, általa lesz egy olyan szószólónk, aki a magyar gazdák érdekeit saját közvetlen tapasztalatai alapján meg tudja jeleníteni a Parlamentben – fogalmazott a Világgazdaságnak adott interjújában Nagy István arra a kérdésre, hogy mit hoz a következő időszak az európai, illetve a hazai agrárium számára. 

Az agártárca vezetője szerint most egy nagyon érdekes helyzet alakult ki, olyan, amilyen még nem volt. Ez pedig az, hogy az uniós választások után, július 1-jétől Magyarország vette át az uniós elnökséget, ami nagyon jó lehetőséget ad nekünk. 

– A választás ugyanis megtörtént, de az intézményi rendszer még nem állt fel, ezért lesz néhány hónapunk arra, hogy intézményi ráhatás nélkül, szabadon tudjunk gondolkodni. 

Ezt az időszakot szeretnénk az európai agrárium érdekében kihasználni, hogy a pozícióját október–november táján elfoglaló új agrárbiztosnak át tudjuk nyújtani a javaslatunkat arról, milyen közös agrárpolitikát szeretnénk 2027 után. Vagyis megfordítjuk a rendszert: nem a biztos presszionál minket, agrárminisztereket, hanem mi, agrárminiszterek adunk iránymutatást a felálló bizottság számára – mondta. 

Gazdaközpontú agrárpolitika kell

Közölte: Budapesten, informális tanácsülésen tárgyalják az európai mezőgazdaságról az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által kezdeményezett stratégiai párbeszéd eredményeit tartalmazó anyagot, majd szeretnének letenni az asztalra egy dokumentumot a következtetésekkel, amely dokumentum a tagállamok kormányainak alapvető politikai elvárásait fogja tükrözni a 2027 után esedékes közös agrárpolitikáról. 

Hangsúlyozta: az agráriumot nem ellenségként kezelő bizottsági hozzáállásra lenne szükség és arra, hogy az új agrárbiztost a brüsszeli hierarchiában ne rendeljék alá egy ilyen nézeteket képviselő alelnöknek, mint ahogyan az az előző ciklusban történt. 

A 2027 utáni közös agrárpolitika sarokpontjai közül szerinte a legfontosabb az, hogy az uniós agrárpolitikának gazdaközpontúnak kell lennie. Most a gazdákat mindenütt hibásként, az éghajlatváltozás előidézőjeként emlegetik. Szerinte azonban a gazdálkodókat a megoldás részeiként kell tekinteni. Fontos, hogy a válságkezelésben a tagországoknak legyenek eszközeik rugalmas nemzeti szabályozással. 

 

Támogatni kell a versenyképesség növelését

Ezek mellett  a közös agrárpolitikának  továbbra is támogatnia kell  az európai mezőgazdaság versenyképességének növelését. Az európai agrárium ugyanis arra épül, hogy a családi gazdaságokban apáról fiúra szállnak a tradíciók. Márpedig, ha nem versenyképes a gazdálkodás, nincs nyereség, megszakad a generációk közötti átmenet, a fiatalok elvándorolnak. A versenyképesség, a jövedelem garantálása elengedhetetlen. A globális piaci körülmények közepette viszont az uniós gazdálkodók versenyképessége csak akkor érvényesülhet, ha kimondunk egy nagyon fontos alapelvet, és ahhoz tartjuk is magunkat: minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő, de nem uniós országban előállított mezőgazdasági termékre, élelmiszerre ugyanazoknak az előállítási szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az uniós termékekre, függetlenül attól, hogy hol állították elő azokat. Ehhez ragaszkodnunk kell – hangsúlyozta Nagy István. 

Egy platformon a fogyasztók és a termelők

Beszélt arról is: a termelői és a fogyasztói érdekek között létezik egyfajta ellentét, ami természetes, hiszen előbbi minél magasabb áron akarja eladni terményét, a vevő pedig a boltokban minél olcsóbban szeretne hozzájutni az élelmiszerhez. Viszont van, amiben mindenki egyetért: senki nem szeretne egészségre káros terméket fogyasztani, mindenki a biztonságos, jó minőségű terméket keresi. Így kerülnek egy platformra a fogyasztók és a termelők. Azon ugyanakkor illik elgondolkodni szerinte, hogy vajon egy több ezer kilométerről ideszállított élelmiszer hogyan lehet olcsóbb, mint az, amit a szomszédban termeltek.

Ha nincs meg a versenyképesség, és leépül az európai mezőgazdaság, akkor teljesen ki leszünk szolgáltatva az importnak, jön az áremelkedés, ismeretlen eredetű és minőségű terméket fogunk fogyasztani – feltéve, ha kapunk 

– mondta a miniszter, aki szerint ezt nem szabad megengedni, ezért is kulcskérdés az élelmiszeripar fejlesztése, és a magyar élelmiszerek iránti fogyasztói bizalom erősítése.

Kitért arra, hogy az, hogy a kaposvárin kívül még egy cukorgyár működjön Magyarországon, stratégiai kérdés. Elmondta: készülnek az ezzel kapcsolatos tervek, nem csupán egy klasszikus cukorgyár létrehozásában gondolkodnak, hanem a nagy energiaigény kielégítéséhez napenergia és biogáz előállításában is. A tervek között az is szerepel, hogy a melaszból egy magasabb hozzáadott értékű termék, alkohol készüljön. 

Cél a burgonyatermelés fejlesztése is, hogy önellátóvá váljunk ebből a magyarok számára fontos növényből, szintén a feldolgozóüzemre alapozva, de a célok között szerepel a szójatermelés felfuttatása is.