Augusztusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel 4,748 millióra nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A június–augusztusi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 31 ezerrel 4,752 millióra nőtt.
A férfi foglalkoztatottak száma kismértékben, 2,502 millióra csökkent, a nőké 43 ezerrel 2,250 millióra nőtt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,586 millióan dolgoztak, 43 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Miközben a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, 108 ezer fő volt, a közfoglalkoztatottaké tízezerrel, 58 ezerre csökkent.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal, 75,2 százalékra nőtt. A ráta a férfiak esetében kismértékben, 78,9 százalékra csökkent, a nőknél 1,3 százalékponttal, 71,4 százalékra emelkedett a jelentés szerint. A 2024. június-augusztusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 12 ezerrel, 211 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.
A munkanélküli férfiak száma 112 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma százezret tett ki, 4,2 százalékos munkanélküliségi rátájuk lényegében megegyezett az egy évvel korábbival.
A KSH közlése szerint a munkakeresés átlagos időtartama 9,8 hónap volt, az összes munkanélküli negyven százaléka három hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. augusztus végén az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal, 225 ezerre csökkent.
A munkanélküliségi ráta alacsony szinten stabilizálódott, Magyarország az Európai Unió nyolcadik legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező országa
– jelezte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatok kapcsán. Kiemelte, az elmúlt hónapok adatai egyértelműen bizonyítják a munkaerőpiaci aktivitást növelő programok sikerét.
Egyre több olyan ember lép be a munkaerőpiacra, akik korábban inaktív volt, és ezek az emberek gyorsan el is tudnak helyezkedni, köszönhetően a célzott intézkedéseknek és támogatási programoknak.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat kiemelt célja 2010 óta az, hogy mindenkinek legyen lehetősége dolgozni, aki akar és képes rá. Ez a célkitűzés töretlenül érvényesül, hiszen 2010-hez képest ma már közel egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, és az átlagos magyar munkavállaló fizetése több mint a háromszorosára nőtt.
A kormány célja, hogy növelje a munkaerőpiaci aktivitást, valamint tovább fokozza a bérek növekedési ütemét, különösen a minimálbér esetében, ezáltal kiemelten támogatva az alacsonyabb jövedelműeket.
A munkaadók és a munkavállalók közti tárgyalások jelenlegi is zajlanak, azonban a kormány támogatja, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. A 2024 tavaszán elindított, harminc év alattiak és harminc év felettiek aktivitásának növelésére irányuló uniós finanszírozású programok már több mint 13 ezer álláskeresőnek biztosítottak tartós elhelyezkedési lehetőséget. A kormány célja, hogy a jelenlegi 81 százalékos foglalkoztatottsági rátát 85 százalékra emelje a 20–64 évesek körében, ami hozzájárul a közel háromszázezer fős munkaerőpiaci tartalék mozgósításához.
