Ugyanakkor a beruházások számát tekintve Németország áll az élen huszonhéttel, ezt a magyar beruházások követik huszonkettővel és a kínaiak tizenhárommal. „Hogy a magyar gazdaság mennyire diverzifikált, azt mutatja a tény, hogy összesen tizenkilenc iparágba érkezett kormány által támogatott beruházás” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a legtöbb továbbra is az elektromobilitáshoz kapcsolódott. Úgy vélte, hogy a gazdaság dimenzióváltását segíti, hogy tizenöt esetben tudott a kormányzat kutatás-fejlesztési nagyberuházásokat támogatni.
Emellett az üzleti szolgáltató központok, az informatikai és a kutatás-fejlesztési beruházások összesen több mint kétezer munkahelyet tudtak létrehozni. Aláhúzta: a magyar beruházásösztönzési ügynökség által hazánkba hozott beruházások értéke mintegy másfélszerese annak, amit a másik három visegrádi állam hasonló ügynökségei produkáltak összesen. A miniszter leszögezte, hogy ezen rekordok alapja az, hogy a német és a kínai vállalatok egymásra épülő stratégiája Magyarországon jelenik meg a legkézzelfoghatóbb módon.
Felidézte, hogy a kínai BYD Szegeden hozza létre első európai gyárát, de a német BMW üzemépítése is jelentős előrehaladást ért el idén, ahogy a Mercedes is folyamatosan dolgozik második gyára építésén.
„Ezen beruházásokkal pedig Magyarország be fog lépni azon államok táborába, amelyek elmondhatják magukról, hogy évente több mint egymillió személyautót állítanak elő” – hangsúlyozta.
Ezzel összefüggésben pedig rámutatott, hogy az elektromos járművekhez szükséges akkumulátorokat gyártó vállalatok is felpörgették a beruházásaikat. Végül érintette a beruházásösztönzési rendszer működésében eszközölt változtatásokat is, amelyek fő célja az, hogy ezek a támogatások minél szélesebb körben, minél több magyar cég számára is elérhetők legyenek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!