Szinte nem változott a legolcsóbb kerületek sorrendje az albérletpiacon, ugyanakkor a külső kerületek árai jobban közelítettek a budapesti negyedmillió forintos átlaghoz, mint amennyivel a legdrágábbak elszakadtak tőle – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az idei várakozásokkal és a lakhatási támogatás hatásával kapcsolatban.
Fotó: Ingatlan.com
Kifejtette, amiért érdemben nem változik a kerületek sorrendje, az egy állandó tényező: milyen messze találhatók a kiadó lakások a belvárostól – minél távolabb, annál olcsóbbak. További árformáló tényező az állapot, illetve a panelok valamivel olcsóbban adhatók ki, mint az azonos paraméterű téglaépítésű lakások. Az árkülönbség a vételárban mutatkozik igazán, olcsóbban vásárolhatók meg és majdnem ugyanannyiért adhatók ki, mint a téglalakások, ezért bizonyulnak jó befektetésnek – emlékeztetett a szakértő.
Az év eleji albérletár-emelkedés annak is betudható, hogy a fizetések is ilyenkor változnak, a lakbérek pedig a keresetekkel mozognak együtt. A negyedik legolcsóbb XX. kerületben egyébként kétszázezer forint az átlagos albérletár, ettől csupán három kerület olcsóbb: Soroksár és Csepel, illetve a XV. kerület.
Érdemes ezt összevetni a megyeszékhelyek albérletpiacával is – mutatott rá Balogh László. Debrecenben 230, míg Győrben pontosan kétszázezer forint az átlagár, azaz vannak olyan nagyvárosi albérletek, amelyek már drágábbak Budapest külső kerületeinél. Nincs már megyeszékhely százezer forint alatti átlagos áron sem: a legolcsóbbnak számító Békéscsaba, Szolnok, Salgótarján és Miskolc is átlépte a százezres szintet, a legolcsóbb városokban havi százhúszezer forintos átlagáron lehet lakást bérelni.
Ugyancsak év elejétől vehető igénybe a lakhatási támogatás. Ezzel kapcsolatban a szakértő emlékeztetett: a havi maximális 150 ezer forint összegű lakhatási támogatás adminisztrációja munkáltatói oldalról nézve egyszerű, az albérleti díjról számla sem kell, a munkavállalónak pedig elegendő csak rendelkezésre bocsátani a bérleti szerződését vagy a tulajdonában álló ingatlan hitelszerződését. Ez azt jelenti, hogy így közel 25 százalékot spórol a munkaadó is, mert a munkabérhez képest ennyivel kedvezőbb a lakhatási támogatás adó- és járulékterhe. Azaz a munkáltatónak és a dolgozóknak jó lehetőséget nyújt ez az alternatíva.
Balogh László kiemelte, a munkaadók úgy adhatnak fizetésemelést, hogy annak kevesebb a járuléka, mintha magát a bért növelnék. A bért ugyanakkor nem lehet vele (részben) kiváltani, szerződésmódosítás szükséges, ahogyan az emelések esetében is. Az új munkavállalók számára pedig már eleve felkínálható – élelmiszerre és lakhatásra ugyanis mindenki költ, ám a támogatás végső soron az elkölthető jövedelmet növeli, gazdasági hatása pedig a fogyasztás növekedésében mutatkozhat.
Mivel a bérlők a fizetőképességük határán vannak, nem valószínű, hogy a lakhatási támogatás megjelenése beépülhet az albérletárakba, és emiatt ugrásszerűen növekednének. Részint új intézkedés, másfelől nem mindenki tud arról, hogy a bérlője igénybe veheti. Balogh László szerint mivel új konstrukcióról van szó, néhány év is eltelhet addig, amíg a könnyítés hatása megjelenik az albérletárakban. Összességében az évet nézve pedig inkább mérsékelt áremelkedés várható. Az ok is kézenfekvő: a kiindulóárak magasabbak.
