Ausztria gazdasági helyzetének is jelentős szerepe lehetett abban, hogy szombaton az Osztrák Néppárt (ÖVP) megszakította a koalíciós tárgyalásokat az SPÖ-vel (szociáldemokraták), Karl Nehammer pedig lemondott a pártelnöki és a szövetségi kancellári tisztségéről. Egyes források ugyanis arról számolnak be, hogy a koalíciós tárgyalások egyik legélesebb összetűzést kiváltó pontja a költségvetési tervezet összeállítása volt.
Az nem kérdés, hogy nyugati szomszédunk gazdasága kifejezetten rossz helyzetben van: a friss becslések szerint az ország 2024-et is recesszióban zárhatta, a gazdasága éves alapon 0,6 százalékkal zsugorodhatott a friss számítások szerint a 2023-as egy százalék után, eközben a munkanélküliség minden várakozást felülmúló tempóban növekszik, decemberben már 8,3 százalékon állt − ez a szám nem csak a novemberi 7,1 százalékot, de az egy évvel korábbi 7,8 százalékot is meghaladta – írja a Világgazdaság.
Renate Anderl, az osztrák munkaügyi kamara elnöke egyébként a friss munkaerőpiaci adatok kapcsán rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban bejelentett csődök a bizonyítékok arra, hogy gyorsan kialakulhatnak nagy elbocsátási hullámok.
Eközben trendszerűen csökkenő befektetésekről, alacsony exportteljesítményről és gyenge lakossági fogyasztásról szólnak a hírek, amiben a magas inflációnak és az erre válaszként adott magas kamatszintnek, valamint az energiaárak megugrásának is jelentős szerepe volt. Mindeközben például a lakásépítések száma 18 százalékkal eshetett vissza 2024-ben, legalábbis az Európai Bizottság adatai szerint.
A gazdasági növekedést a friss sajtóhírek szerint a koalíciós tárgyaláson részt vevők másképp kívánták serkenteni: egyes felek a nélkülözhető kormányzati költések csökkentését, az SPÖ pedig például új adók kivetését kívánta elérni, hogy növeljék a rendelkezésre álló forrást, amelyből az új gazdaságserkentő csomagokon túl a kormányzat tetemes adósságának törlesztésére is jelentős összegeket kell fordítani. Merthogy a prognózis szerint a jelenlegi trendek mellett haladva a 2024–26-os időszakot három százalék feletti költségvetési hiány és nyolcvan százalék feletti GDP-arányos államadósság jellemzi majd.
Végül az vezetett a liberálisok tárgyalásoktól való visszalépéséhez, hogy a NEOS nem ment volna bele a többi fél által elengedhetetlennek ítélt fiskáliskiadás-csökkentésbe, így nem volt más választása, mint teljes egészében kivonulni az egyeztetésekről. A pontos forgatókönyvet nehéz meghatározni, mert az ÖVP a szociáldemokratákat hibáztatja a tárgyalások széteséséért, az SPÖ pedig a liberálisokat.
A folytatás hasonlóan bizonytalan: annyit lehet tudni, hogy egyes információk szerint vasárnap 10 órakor már össze is ül az osztrák néppárt, az ÖVP pártbizottsága, és egyebek közt arról dönt, ki vezesse a továbbiakban a pártot. A BBC szerint az sem zárható ki, hogy új választásra lesz szükség az országban a stabil politikai többség eléréséért, ebből pedig minden jel szerint az FPÖ jönne ki a legjobban.
A friss mérések ugyanis azt mutatják, az ő népszerűségük nőtt a legnagyobbat a szeptemberi választás óta, amelyet egyébként 29 százalékos részarányukkal meg is nyertek a 26,3 százalékot elérő néppárt és a 21 százalékos szociáldemokraták előtt.
