De miért érdekes Kanada az USA számára? A globális felmelegedés miatt az északi sarkkör területei felolvadnak, és az ott található nyersanyagok kibányászhatóvá válnak.
Kőolaj, földgáz, nikkel, vasérc, gyémánt, ólom, cink és építőipari alapanyagok – kő, építési minőségű homok és kavics – is bőven vannak a területen. Egy 2012-es becslés szerint a Föld addig feltáratlan kőolajkészleteinek a 13 százaléka (90 milliárd hordó), a földgáznak pedig közel harmada található az Északi-sarkon.
Ahhoz, hogy ezeket a nyersanyagokat szállítani lehessen, kellene Kanada is, illetve az állam infrastruktúrája.
Grönland más tészta, ott sokkal inkább katonai stratégiai szempontokat kell figyelembe venni. Az Egyesült Államok történetében nem példa nélküli a területvásárlás, számos egyéb eset mellett a leghíresebbek az 1804-es Louisiana szerződés vagy Alaszka 1867-es 7,2 millió dolláros megvétele. Dániától legutóbb 1917-ben vásároltak területet: 25 millió dollárért a Virgin-szigeteket. Grönland megszerzésére többször tettek kísérletet az amerikai elnökök; 1946-ban százmillió dollárnyi aranytömböt ajánlott fel Harry Truman a területért, amit a dánok visszautasítottak. Ezt követően az 1990-es években ismét próbálkoztak, és Donald Trump már 2019-ben is beszélt a sziget felvásárlásáról. Az értéket nehéz kiszámítani: az Oeconomus szerint a könyv szerinti értéke (az alaszkai árból kiindulva) kétszázmillió dollár körül lehet, de ennek a többszörösét is érheti.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!