A piac még az elején tart az ESG-jogszabályokat feldolgozó folyamatnak és az irodapiaci bérlők, szereplők mindegyike sem tudja, rá vonatkozik-e a jogszabály – derült ki az NRC független piackutató intézet által végzett, átfogó B2B felmérésből, amelyet az ICON által kezelt irodaépületek bérlőinek döntéshozói körében.
Nagy Gábor, az irodaépületek kezelésével és üzemeltetésével is foglalkozó ICON Real Estate Management Kft. ügyvezető igazgatója lapunk megkeresésére azt mondta, a fókusz jelenleg az adatok előállításán és a jogszabályoknak való formai megfelelésen van, illetve a szervezeteken belül az ezért felelős személyek, csapat, osztály megtalálásán.
Nagy Gábor kiemelte, első körben tőzsdei cégeknek kell a magyar ESG-törvénynek megfelelnie, azokat és a beszállítóikat érinti a jogszabály. Az irodapiacon pedig biztosan hoz változást az ESG-szabályozás fokozatos szigorítása, új fejlesztések helyett a felújítások kerülnek előtérbe, amelyek magában foglalják a meglévő épületek funkcióváltásait.
Ezzel együtt a minősítési rendszerek alapvetéssé válnak. Például a környezettudatos építés szerint rangsoroló BREEM vagy az Acces4you, amely utóbbi az akadálymentességi szempontokat, minősítést jelöli.
A bérlői igényeket egyelőre egészen más tényezők formálják, az irodapiacon a kulcsszó továbbra is a rugalmasság. Egyre inkább igénylik a bérlők, hogyha úgy alakul az üzletmenet, akkor akár pluszterület bérlésére, akár terület visszaadására legyen lehetőségük, az ESG ebből a szempontból még nem kulcskérdés. A rugalmasság számszerűen 10-15 százalék mozgás lehetőségét jelenti a piacon – ismertette Nagy Gábor. A cégek ugyanis napjainkban kevesebb emberre terveznek. A felmérés válaszadói közül mindössze 53 százaléknál van annyi munkaállomás, mint dolgozó. A megkérdezettek tizenöt százalékánál több, a negyedüknél viszont kevesebb a munkaállomás, mint a dolgozók tényleges létszáma.
A teljes körű integrált (facility és property magagement) szolgáltatást nyújtó ICON ügyvezető igazgatója rámutatott, kevés kivétellel a hibrid munkavégzés a része marad az irodák mindennapjainak. Ezt a felmérés csak megerősítette.
Egy átlagos hétköznapon az irodában dolgozók aránya a teljes létszámhoz képest a válaszadók több mint harmadánál legalább 75 százalékos, a megkérdezettek ötödénél a dolgozók fele-háromnegyede van bent egyszerre, negyedüknél 25-50 százalék ez az arány.
A cégek törekednek arra, hogy dolgozóik minél többet bejárjanak, de a munkavállalók számára továbbra is fontos a home office lehetősége. Ellentétes érdekek vannak, és nagyon nagyok az eltérések egyes ágazatokat nézve. A munkapiaci helyzetből adódóan – az alacsony munkanélküliség, a verseny a tehetségekért – a jó minőségű munkaerő erős tárgyalási pozícióban van, ezért egyes szektorokban biztosan megmarad és nem szorul vissza a home office – mutatott rá Nagy Gábor.
Hiába törekednek tehát a cégek arra, hogy minél többen járjanak be, a felmérés alapján is azzal számolnak, hogy egyre inkább nem szükséges a teljes létszámra méretezve irodát bérelni. Igaz, a távmunka arányában sem várható, hogy az otthoni munkavégzés aránya tovább növekedne.
Érdekes üzenete a felmérésnek még a távmunka elterjedtségén túl az irodai dolgozók által keresett szolgáltatások megléte az irodaépületben és annak környezetében. Irodaházon belül a kantin, étkezde, illetve az edzőterem, zuhanyzó, öltöző azok, amelyek a legfontosabbnak számítanak, a megközelíthetőség tekintetében pedig a parkolóhelyek megléténél is fontosabb, hogy elérhető legyen tömegközlekedéssel.
