– A 2023-as mélyponthoz képest jelentős az élénkülés a balatoni ingatlanpiacon, de elmarad a 2021-es szinttől, ami egyfajta csúcsértéket, viszonyítási alapot jelent – mondta el megkeresésünkre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, 2025 elején az északi parton 15, a délin 18 százalékkal nőtt a kereslet 2024 azonos időszakához képest, ami viszont szembeötlő, a 2023-as mélyponthoz képesti érdeklődés.
A nem közvetlen tóparti települések iránt mérsékeltebb az érdeklődés, azonban ezt érdemes az elmúlt évek összefüggéseivel együtt nézni. Ugyanis a pandémia idején egy nagyobb kiköltözési hullám zajlott, többen választották lakhelyül is a Balaton környékét, míg az orosz–ukrán háború hatása nem azonnal jelentkezett a balatoni ingatlanpiacon. Sőt, ahogy Balogh László rámutatott, nem is látható olyan ütemű drágulás az elmúlt egy évben, mint a fővárosban, illetve a nagyvárosokban.
Ehhez hozzátartozik, hogy a tóparti településeken vett ingatlan egyfajta luxust jelent eleve magasabb, budapesti négyzetméter-árfekvéssel, míg a nem közvetlenül Balaton-parti településeken jóval szélesebb vevőkör tud vásárolni – ismertette a szakértő.
Az árakat befolyásolják még az ingatlantípusok és a kínálatban szereplő házak állapota is, ha több a felújítandó, előfordulhat olyan tóparti település, ahol enyhe árcsökkenés figyelhető meg. A déli part átlagban összességében három százalékot drágult, ez messze nem két számjegyű érték, szemben a nagyvárosokkal. Ami még érdekes jelenség Balogh László szerint, hogy a befektetői körben is népszerű Balaton árai általában a budapestiekkel mozognak együtt, viszont most a fővárosi lakásárak lehagyták a balatoniakat – bár az idén nem, de a későbbiekben nem kizárt, hogy az olló később ismét zárul.
A népszerű települések, úgy mint Szepezd vagy éppen Balatonfüred, Siófok, Zamárdi továbbra is fővárosi árszintűek. Az északi part fővárosaként emlegetett Balatonfüred egyébként drágult is valamelyest, míg a déli part centrumaként említett Siófokon minimálisat mozdultak csupán az árak egy év alatt.
Balogh László rámutatott, főleg a déli part esetében igaz az, hogy a parttól távolodva érezhetően csökkennek az árak, kompromisszumokkal megfizethető lakhatást találhat az, aki a térségben keres. Ugyanis ahogyan a pandémia kapcsán felmerült, nem csupán nyaralóhelyként érdemes tekinteni a Balatonra. A környékén több százezren élnek, akiknek ugyanúgy kihívást jelentenek az árak, főleg, ha szeretnének helyben maradni. A déli part négyzetméterárai 1,056 millió forint, míg az északi parté 1,1 millió forint, a budapesti használt lakások átlagára (mind a 23 kerületet beleértve) 1,16 millió forint jelenleg.
A szakértő szerint érdemes összevetni az eladó és a kiadó házakat, lakásokat is a Balaton partjain. Amíg a déli oldalon 5300, az északi parton 3080 eladó ingatlan szerepel az adatbázisban, addig a 8300 ingatlanhoz képest mindössze kicsivel több, mint négyszázat kínálnak kiadásra, ebből a déli parton 214-et, az északin pedig kétszázat.
A bérleti díj átlaga tavasszal a déli parton 160, az északin pedig 270 ezer forint. A déli part nyáron ehhez képest hatvan százalékkal, míg az északi a negyedével drágul, ami a szezonalitásnak köszönhető. Így lehetséges az, hogy akár három hónapra drágábban lehet házat bérelni, mint az egész éves albérlet.
Az árakhoz még három dolgot érdemes hozzávenni – mutatott rá Balogh László. Az Airbnb 2026-tól esedékes betiltását, ami a balatoni panzióztatásnak kedvezhet, a 2021–22-ben zajlott befektetési célú vásárlásokat, valamint azt is, hogy a szállodai lakhatáshoz vagy a panzióhoz képest jobban megérheti a teljes szezonra házat bérelni, ha valaki hosszabb időt töltene a Balatonnál.
