A héten három lényegesebb adatot közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Hétfőn a kiskereskedelem februári adatai jelennek meg. Januárban a kiskereskedelmi forgalom kedvezően alakult: éves alapon 4,7, míg havi alapon 2,2 százalékkal bővült – a havi növekedésben ugyanakkor szerepe van a gyenge decemberi adatnak is – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A reálbérek növekedése (januárban 10,4 százalékkal nőttek átlagosan a nominális és 4,6 százalékkal a reálkeresetek) lehetővé teszi a kiskereskedelem és így a fogyasztás további bővülését, azaz a fogyasztás idén is érdemben felfelé húzhatja a gazdasági növekedést – vélekedett.
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
Kedden a márciusi inflációs adatokat ismerhetjük meg. Februárban az infláció ismét kellemetlen meglepetést okozott: havi alapon 0,8, míg éves alapon 5,6 százalékkal emelkedtek az árak. A magas inflációra való tekintettel a kormány árrésstopot vezetett be március 17-étől. Tekintettel azonban arra, hogy az inflációs adatfelvétel a hónap első 20 napján történik, ennek inflációcsökkentő hatása még csak részben jelenik meg a márciusi adatokban. Ugyanakkor figyelembe véve az árrésstop mellett az üzemanyagárak csökkenésének hatását, valamint a szolgáltatások magas áremelését a bázisidőszakban, márciusban érdemi csökkenés következhetett be az inflációban, Regős Gábor becslései szerint 4,8 százalékra.
Pénteken a februári ipari termelés második becslését teszi közzé a KSH. Az első becslés alapján az ipar februárban is gyengén teljesített, éves alapon 8,7 százalékkal csökkent a teljesítménye. Ebben az általánosan alacsony külső kereslet mellett a bázishatás és a szökőnaphatás is szerepet játszott. Az ipar teljesítménye továbbra is lefelé húzza a gazdaságot – mutatott rá Regős Gábor.
Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás március végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. A februári deficit 1655 milliárd forintot tett ki, ami önmagában jelentős, de az egy évvel korábbinál még így is alacsonyabb. A februári magas deficit ugyanakkor nem meglepő, hiszen ebben a hónapban fizetik ki a 13. havi nyugdíjat, illetve a lakossági állampapírok utáni kamatfizetés is jelentős. A kamatkiadások várhatóan márciusban is magasan alakulnak, de a hiány remélhetőleg a februárinál érdemben alacsonyabb lesz – a hiánycél tartásához takarékos gazdálkodásra lesz szükség, különösen is a költségvetési tervben szereplőnél alacsonyabb növekedés miatt – tette hozzá a vezető közgazdász.
Pénteken kezdődik meg az idei hitelminősítések sorozata – először a Standard and Poor’s dönt a magyar adósság besorolásáról, majd a sort május végén a Moody’s folytatja. A Standard and Poor’snál a leggyengébb a magyar besorolás a három nagy hitelminősítő közül – éppen csak a bóvli kategória fölött a BBB- szinten. Várakozásai szerint a besorolás és a stabil kilátás sem változik a héten, azonban a magas költségvetési hiány és az alacsony növekedés kockázatot jelent.
Az Eurostat hétfőn közli a februári kiskereskedelmi adatokat, valamint ekkor ad hírt a szolgáltató ágazatok januári teljesítményéről is. A kiskereskedelmi forgalom januárban havi alapon 0,3 százalékkal csökkent az eurózónában és 0,2 százalékkal az Európai Unióban, miközben éves alapon a forgalom 1,5, illetve 1,6 százalékkal emelkedett. Az egyes tagországok közül legnagyobb mértékben Luxemburgban (11,4 százalék), Bulgáriában (8,1 százalék) és Portugáliában (5,3 százalék) nőtt a forgalom, miközben csökkenést mértek Finnországban (0,4 százalék), valamint Belgiumban és Olaszországban (egyaránt 0,3 százalék). Decemberben a szolgáltató ágazatok teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent novemberhez képest az eurózónában és 0,2 százalékkal az Európai Unióban – sorolta Regős Gábor.
Éves alapon az ágazatok teljesítménye 1,5, illetve 1,9 százalékkal emelkedett. Az eurózónában leginkább az információ és kommunikáció ágazatban nőtt a teljesítmény, 3,2 százalékkal, miközben a legnagyobb visszaesés az adminisztratív szolgáltatásokat jellemezte 0,7 százalékkal.
Kedden a lakásárak negyedik negyedéves európai alakulását ismerhetjük meg. A lakásárak a harmadik negyedévben az eurózónában 2,6, míg az Európai Unióban 3,8 százalékkal emelkedtek éves alapon. Negyedéves összevetésben mindkét területen 1,4 százalékkal lettek magasabbak az árak. Az egy évvel korábbihoz képest az egyes tagországok közül leginkább Bulgáriában (16,5 százalék), Lengyelországban (14,4 százalék) és Magyarországon (13,4 százalék) emelkedtek az árak, miközben a legnagyobb mérséklődést Finnországban (2,8 százalék) és Luxemburgban (1,7 százalék) mérték.
Az Egyesült Államokban csütörtökön márciusi inflációs és reálkereseti, míg pénteken termelőiár-adatokat tesznek közzé. Februárban a drágulás mértéke az Egyesült Államokban havi alapon a januári fél százalékról 0,2 százalékra mérséklődött, miközben a maginflációs kosár havi drágulása 0,4 százalékról 0,2 százalékra csökkent. Éves alapon az infláció 2,8 százalékot tett ki a januári három százalékot követően. A tengerentúlon tehát az infláció alapvetően nem magas, de a 2 százalékos jegybanki célt meghaladja. Érdemi inflációs nyomás a reálkeresetek irányából sem érkezik az Egyesült Államokban, hiszen havi alapon mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek a reál órabérek és éves összevetésben is csak 1,2 százalék a növekedés. A termelői árak emelkedése februárban 3,7 százalékról 3,2 százalékra lassult éves összehasonlításban, miközben a maginflációs kosár termelői árainak növekedése 3,4 százalékról 3,3 százalékra csökkent. Havi alapon februárban a termelői árak stagnáltak a januári 0,6 százalékos növekedés után.
