Brüsszel satuba szorítaná az uniós gazdákat

Az Európai Bizottság vaj helyett inkább ágyúra költene.

Több ezer gazda vonult Brüsszel utcáira, hogy tiltakozzon az uniós agrártámogatások elvonása ellen / Fotó: Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

– Jó ideje először volt nemzetközi gazdatüntetés Brüsszelben. Kiszivárgott ugyanis, hogy az Európai Bizottság vaj helyett inkább ágyúra költene, és a korábban gazdáknak nyújtott támogatások egy részét fegyverkezésre fordítaná –  emlékeztetett a minapi eseményre közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég üzletágvezetője szerint a felháborodás jogos. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke világosság tette, hogy Brüsszelt három fő cél vezérli:

• az orosz energia kitiltása, 
• Ukrajna gyorsított felvétele a közösségbe 
• és az ország felfegyverzése.

Hortay Olivér szerint a gazdák tehát satuba kerülnének. 

Az energiaembargó növelné a költségeiket, az ukrán csatlakozással járó importdömping ellehetetlenítené az értékesítéseiket, Ukrajna felfegyverzésével pedig a finanszírozásuk egy része is megszűnne.

– Az ügy túlmutat a gazdákon. Az ugyanis, hogy az Európai Unióban magas minőségű, biztonságos helyi élelmiszer is az asztalra kerülhessen, mindannyiunk érdeke – tette hozzá. 

A Magyar Nemzet korábban idézte Máthé Réka Zsuzsannát, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársát, aki jelezte: hogyha minden úgy alakul, miként Ukrajna szeretné és gyorsított eljárásban tagja lesz a közös agrárpolitikai támogatási rendszernek, az számos további problémát felvet és több ezen felüli, de igen jelentős összeggel bíró többletköltséget is generálhat az uniónak.

Ezek egyike szerinte abból adódik, hogy Ukrajna a világ egyik legaláaknázottabb területű országa. Bizonyos források azt mutatják, hogy hetente történnek ezzel összefüggő halálesetek, tehát ahhoz, hogy folytatódhasson a földművelés, minél előbb meg kellene történnie a mezőgazdasági területek aknamentesítésének, amelynek az európai uniós források terhére értett költsége a becslések szerint elérheti a 30-35 milliárd eurót.

A szakértő úgy véli, a csatlakozás emellett különböző élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvet. Az Európai Uniónak ugyan vannak különféle szervezetei, amelyek ellenőrzik, hogy a nemzetközösség tagállamai megfelelnek-e a szigorú uniós követelményeknek, ezáltal megkaphatják a közös agrárpolitikai támogatást, de Ukrajna hatalmas területének ellenőrzésére kevés lenne a mostani rendszer, külön ügynökséget igényelne a feladat nagysága, amely természetesen plusz költségekkel járna.

Az egyik legjelentősebb problémát szerinte leginkább az jelenthetné, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben – ahol közepes méretű vállalkozások, termelők működnek – Ukrajna mezőgazdaságának, földjeinek nagy része néhány hatalmas vállalat, cég tulajdonában van. A mezőgazdasági területek jó részét mindössze 22 olyan vállalat birtokolja, amelyek fejenként legalább ötvenezer, de esetenként akár százezer hektár feletti területen gazdálkodnak. Néhány befolyásos vállalkozó vinné el az agrárforrások nagy részét.