A családtámogatási rendszernek köszönhetően a magyar születési ráta az unió harmadik legjobbja volt 2023-ban, a visszaesés ellenére is az uniós élmezőnybe tartozik. Ez annak is köszönhető, hogy a gyermeket vállalókat uniós szinten is példátlanul széles családtámogatási rendszer segíti, amely idén tovább bővül – emlékeztet közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Mint írják, egy hónap múlva indul Európa legnagyobb családi adócsökkentése:
- július 1-jétől 50 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény,
- szintén júliustól adómentes lesz a csed, a gyed és az örökbefogadói díj,
- októbertől teljes adómentességet kapnak a háromgyermekes édesanyák,
- január 1-jétől a 40 év alatti, két gyermeket nevelő édesanyák is szja-mentességet kapnak, így 2026-ban már félmillió,
- 2029-ben pedig egymillió édesanya nem fog szja-t fizetni Magyarországon, ugyanis addig minden kétgyermekes anyára kiterjesztik a kedvezményt,
- és újabb 50 százalékkal fog emelkedni a családi adókedvezmény is.
A kormány a 2026-os költségvetésben minden eddiginél többet, 4802 milliárd forintot fordít a családok támogatására.
Családtámogatások otthonteremtéshez
Az év első négy hónapjában az előző év hasonló időszakához képest növekedett az állami támogatással igénybe vehető otthonteremtési támogatások igénylése. Összesen több mint 15 ezer igénylés érkezett a babaváró támogatásra, a csok pluszra és a falusi csokra.
Az év első négy hónapjában több, mint 10 ezer házaspár kapta meg a babaváró támogatást 105 milliárd forint összegben, közel 4000 házaspár a csok pluszt 96 milliárd forint összegben és közel 2000 pár a falusi csokot 16 milliárd forint összegben.
Ez 2024 első négy hónapjához képest a babaváró esetében 29 százalékos, a csok plusznál 37 százalékos, a falusi csoknál pedig 79 százalékos emelkedést jelent.
Csökken az európai gyermekvállalási kedv, hazánk az élvonalban
Az európai gyermekvállalási kedv az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken, a születési ráta a népességfenntartási szint alatt marad, és a visszaesés 2023-ban rekordméretű volt. Európai jelenség, hogy a gyermekvállalás kitolódik, és a családalapítás egyre későbbre kerül.
Magyarország a születési rátát illetően 2010-ben az utolsó helyen állt az Európai Unióban, de az Eurostat legutolsó teljes évre vonatkozó, 2023-as adatai szerint már a harmadik helyre sikerült előrelépnünk.
Ezt migráció nélkül, illetve annak ellenére sikerült elérnünk, hogy a magyar családoknak brutális megszorítást jelentő Bokros-csomag és a többi baloldali családellenes intézkedés következtében ma 322 ezerrel kevesebb édesanya van Magyarországon. Bár a Covid-járvány, majd az ukrajnai háború okozta negatív folyamatok csökkentették a jövő kiszámíthatóságát és fokozták a családok bizonytalanságát egész Európában, a hazai támogatási igények növekedése azt mutatja, hogy a magyar családok egyre inkább bizakodóak a jövőt illetően.
