– Kiemelt cél a magyar gazdaság termelékenységének növelése, a beruházásokat pedig újra kell indítani – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen rendezett Termelékenységi konferencián hétfőn Budapesten.
Kiemelte: a kormány mindent megtesz a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása érdekében. – A Demján Sándor-program beruházásösztönző részére már 130 milliárd forintot érintő igény érkezett, és szeretné elérni, hogy mindet támogassák – mondta a távirati iroda ismertetése szerint.
– A Széchenyi-kártya-programban a vállalkozások támogatott hiteleinek biztosítása a költségvetésnek évi 320 milliárd forintba kerül – ismertette. A miniszter szerint jelenleg a legnagyobb dilemma a magyar gazdaság szerkezetében, hogy a beruházások 2022 óta csökkentik a GDP-t, a fogyasztás növeli azt az elmúlt időszakban. A fogyasztás emelkedésének nagy része a munkaerőpiac és a reálbérek növekedéséből ered, ez azonban nem fenntartható, a beruházásokat újra kell indítani.
– A magyar termelékenység időbeli alakulása és nemzetközi összehasonlítása több dimenzió mentén vizsgálható, ezek a munka, az innováció és a digitalizáció termelékenysége, illetve a környezeti termelékenység, mindegyiken lehet javítani – mondta Nagy Márton.
Magyarország a munka termelékenysége alapján az EU középmezőnyébe tartozik, de az ágazatok között jelentős az eltérés ebben. A vegyipar, a gyógyszeripar és a bankszektor termelékenysége már megfelelő a miniszter szerint.
Kitért arra, hogy a magyar kkv-k digitális intenzitása alacsony uniós összevetésben, pedig az infrastruktúra már nem akadálya ennek. Nagy Márton megjegyezte, hogy az innovációval aktívan foglalkozó cégek aránya mind a kkv-k mind a nagyvállalatok között az egyik legalacsonyabb az unióban.
– Magyarország gazdasága energia- és erőforrás-intenzívebb az uniós átlagnál, ezért is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a turizmusra, az élelmiszeriparra és a gyógyszeriparra – vélekedett. A magyar feldolgozóipar versenyképességét jelzi, hogy a termékexportban magas a komplex, high-tech termékek részaránya, azonban a kulcságazatok exportja jelentősen függ a gyengélkedő Németországtól és környező országoktól.
Arra is kitért, hogy 2027-re a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékára kell hogy emelkedjen, a jelenlegi 43 százalékról.
Tanulmányok igazolják, hogy a minimálbér emelése több tényezőn keresztül javíthatja a termelékenységet, például optimális működést alakít ki a fluktuáció csökkentésén keresztül. A minimálbér-emelés hatása húsz-harminc százalékban hat az országos átlagbérre.
– A bérnek fontos szerepe van, a megfelelően megválasztott, a gazdaság fundamentumai által támogatott béremelkedés képes növelni a termelékenységet, a minimálbér-emelés növelheti a vállalkozások termelékenységét – összegezte a tárcavezető.
Nagy Elek, az MKIK elnöke kiemelte: a konferencia célja, utat mutatni a kkv-knak a hatékonyságnövelés irányába. Hangsúlyozta, hogy a termelékenység az értékteremtés képességének a tükre, megmutatja, hogy a vállalkozók mennyire hatékonyan tudnak a saját erőforrásaikkal gazdálkodni. – A következő évek legnagyobb kihívása és lehetősége is az európai versenytársakhoz történő felzárkózás – mondta, megjegyezve: a magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összevetésben kedvezőtlen, és a visegrádi országokétól is elmarad kissé.
– A kkv-k sikerességének három fő kritériumát azonosították, ezek a tudás, a piac és a tőke. A siker érdekében a kamara az adatalapú döntéshozatalt és a mesterséges intelligencia felhasználó szintű ismeretének meghonosítását támogatja, a belső piac felméréséhez elemzést és ágazati kutatásokat készít, a kkv-k forráshoz jutását a Demján Sándor-program és a Széchenyi-kártya-program támogatja – ismertette.
